Quiltbíró képzés 2

Ha az első modult jó értelemben vett kihívásként éltem meg, a második volt aztán az igazi nemulass. A fő feladat az volt, hogy egy kiállítás darabjain keresztül elemezzem a kompozíciós elemeket (vonal, szín stb.) és elveket (egyensúly, ismétlés stb.).

Az első kihívást a "kiállítás" kiválasztása jelentette. Erre nézvést annyi útmutatást kaptunk, hogy nem lehet quilt/textil, és a célnak jobban megfelel, ha sok műtárgy van és azokat különböző művészek készítették. Végigböngésztem az összes pesti múzeum áprilisi programját, de semmi alkalmasat nem találtam. Mivel rendszeresen járok Bécsbe tanítani és ott is meg szoktam nézni minden fontosabb kiállítást, ráakadtam az Iparművészeti Múzeumban (MAK) látható modern és kortárs kínai művészeti tárlatára. Előzetes kutatásaim alapján a kiállítás alkalmas volt a feladat végrehajtására, így aztán egy pénteken az esti óráim előtt bevettem a MAK-ot. Több órát töltöttem el, sokszor körbejártam, jegyzeteltem, ha nem látták, tapogattam, több száz fényképet csináltam a berendezésről, és majdnem az összes műtárgyról.

Uli Sigg svájci diplomata és üzletember tulajdonában van a kortárs kínai művészet legnagyobb gyűjteménye, amiből ez a mintegy 100 darabot felvonultató tárlat összeállt. A kiállítás címe Chinese Whispers volt, ami szó szerint "kínai suttogásokat" jelent, ami a kommunista Kínában az avantgarde művészetek tiltott jellegére utal. De ez az a játék, amikor az emberek láncban egymás fülébe súgnak egy mondatot, majd megfigyelik, hogyan torzul az üzenet.

A dolgozatban a következő feladataim voltak:

• Leírást és értékelést kellett adnom a kiállítási térről, a világításról, és a tárgyak elrendezéséről.
• Végig kellett vennem azokat a bizonyos kompozíciós elemeket és elveket (ez összesen 14 darab), és ezekre példákat adni a kiállított tárgyak közül.
• Öt kiválasztott műtárgyról részletes leírást, értelmezést és értékelést kellett írnom.
• Ki kellett választani egy "kiváló" és egy "rossz" (?) művet, és meg kellett magyaráznom, miért gondolom ezeket jónak, illetve rossznak.

Ahhoz, hogy mindezt az általam és a tutorom által elfogadható minőségben meg tudjam írni, nagyon sokat kellett olvasnom. Tanulmányoztam a kínai művészetet általában, a kortárs képzőművészetet a világban és Kínában. Közben egy csomó kérdésem és kételyem merült fel, aminek egy részét persze bele is írtam a dolgozatba. Olyanokat, mint hogy európaiként mennyire tudom megítélni ezeket a műveket, hiszen a kulturális gyökereket, a társadalmi környezetet csak kevéssé ismerem. Vagy mint hogy a gyűjtő preferenciája mennyiben befolyásolja a kiállítás által sugallt összképet: a hangsúlyok ott vannak-e a MAK-ban is, mint a kortárs kínai művészetben általában. És végül, hogy a kurátor válogatása mennyiben akar megfelelni a nyugati ízlésnek, a nyugati sztereotípiáknak, mennyire próbál meg olyan műveket összeválogatni, amelyek a nyugati közönség számára értelmezhetőek. Nagy kérdések ezek igazi válaszok nélkül, és természetesen nem csak ennek a kiállításnak a kapcsán merülnek fel.

Megmutatom, melyik volt az az öt mű, amit elemeztem.

Ding Yi: Keresztek megjelenése

Liu Bolin: No. 1 előtt

Ma Ke: Nehéz függöny

Wang Yin: Kínai álom

Gao Weigang: Babona

A 10 ezer szavas és 45 képpel illusztrált dolgozathoz még egy függeléket is kellett mellékelnünk. A bírói feladat fontos része, hogy 1-2-3 mondatban értékelést adjunk a látott quiltekről. Ehhez el kellett kezdenünk összeállítani egy "szótárt" azokból a mondatokból, kifejezésekből, amelyeket a bírálati lapokra lehet írni, mint hogy "harmonikus színösszeállítás", "egyértelmű fókusz", "egyenletesen elosztott tűzés", "túl széles a keret", "változatos kompozíció...... másfél oldalnyit sikerült összegyűjteni.

2019. július közepére készen is lettem, és ezzel egyidőben elkezdtem készülni a harmadik modulra.