2016. augusztus 6., szombat

Néhány újabb meglepetés

Kiderült, hogy a közelemben lévő panelek előkertjeiben van alkörmös (felkörmös nincs:), így aztán receptet kerestem. Találtam egyet, amire többen is hivatkoztak, mint tuti receptre. Kicsivel több mint egy hónapig tartott a művelet, igaz dolgom nem sok volt. Először tömény ecetben áztattam három hétig, utána beletettem egy darab lent és egy darab selymet, majd három napra rá még két darab anyagot. Tegnap már nem bírtam tovább a várakozást.
Ahhoz képest, hogy a lében inkább téglaszínű volt, öblítés után ez lett belőle.
Miután megszáradt a lenek felét bedobtam egy kis vasgálicos vízbe, amitől - a várakozásoknak megfelelően - beszürkültek kicsit. Élőben csak a selymek között van igazi különbség, a lenek majdnem egyformák.

 Egy hét után elegem lett a mahónia érlelésből is. Itt is egy darab len és egy darab selyem volt a befőttes üvegben egy kis timsóval. Így nézett ki azon frissiben:
 Ez lett öblítés után:
 És ez lett száradás után. A lent megint kettévágtam, a bal oldalon levőt szintén vaspácba tettem. Határozottan szürke.

Sokat gondolkodtam, mit csináljak ezzel a sok darabkával. Alakulóban valami ötlet, amihez megpróbáltam Procionnal megpróbáltam reprodukálni a természetes színeket - kisebb-nagyobb sikerrel.


2016. július 10., vasárnap

Természetes folyamatok

Az elmúlt hét termése: nyomat, festés, rozsdázás. Kevéske magyarázattal.
Különböző printek, részben már előtte borostyánnal festett pamutra és lenre.









Ecetfa (Rhus americana) virág timsőval előpácolva, utána vassal és rézzel módosítva.
Selyem és len indigóval.
A yanagi (szomorúfűz) minta indigóval 45 cm széles és 180 cm hosszú.


Anyukám gyűjti a kampókat: vagy 50-et találtam a pincében. Majd egy quilt lesz belőle.





2016. június 30., csütörtök

Ökoprintes próbálkozások

Egyrészt nem túl jók, másrészt nem igazán fotogének. És hát a selyem abszolút nyerő.















2016. június 13., hétfő

Festés ezzel-azzal

Nagy boldogságomra megszerveztük a természetes festéses hétvégét, így részt vehettem Kemendi Ági tanfolyamán. Fantasztikus, karizmatikus egyéniség, megszállott, ami könnyen mindenkit magával ragadott.
Szinte biztos, hogy nem állok át erre a technológiára, de jól esik próbálkozni, és csodálkozni a természeten. Ági tanfolyamán ezeket festettem: minden színből egy darabka len és egy darabka selyem született:
A különböző könyveim, elsősorban India Flint Eco-color című alapműve, alapján készült még egy hagymás csiga:

Nagy reményeket fűztem a befőttes üvegben napon érő rózsasziromhoz, de csalatkoznom kellett. Fogalmam sincs, miért lett penészes zöld:
A fagyasztott meggy - ugyancsak befőttes üvegben egy hétig - viszont szép lilát hozott, különösen a selyem lett szép színű:
És hát az igazi érdeklődésem az ökonyomat. Kész selyemsálon eperfalevél (ami nem látszik sajnos, csak a "sárgasága") és vadcseresznye. Van neki egy komoly hibája, amit az általvetéssel rejtettem el, és ha igaz, megtaláltam a magyarázatot. Szóval a következő már talán jó lesz.

Vannak még további darabok, kísérletek is, de azok még főnek a saját levükben.





2016. június 6., hétfő

Kísérletezős hétvége

A jégkockás festésen kívül még semmi sincsen kész, szóval igencsak izgulok, mi fő ki ezekből.