Kultúra és quilt

Philippa Naylor egyik munkáját három éve már megcsodáltam Birminghamben. Azt hiszem, ő lehetne az innovatív quilt egyik nagyon jó példája, aki nagyon hagyományos összeállítási és tűzési módszerekkel nagyon mai darabokat készít. Az egyik új könyvemet ő írta. A címe szójáték: In the Limelight . Szó szerint Reflektorfényben-t jelent, de utal a saját maga által legsikeresebbnek ítélt munkájára, amiben a lime szín dominál. Nagyon alaposan és érdekesen vezet végig azon a kb. féléves (!) folyamaton, ami alatt egy művet elkészít. Ezek a darabok ugyanis mind legalább 2x2 méteresek! Maga tervezi persze, festi az anyagot, 1:1-ben megrajzolja, sablonok alapján összevarrja, majd dúsan tűzi és imádja a trapuntót. Félelmetesen precízen dolgozik! Szeretem az élénk színeit!

így festettem egy kis ilyen-olyan selyemszálat. Fogalmam sincs, mire fogom felhasználni, de annyira imádom nézni:)

Több mint két éve Dublinban vettem meg C. June Barnes Stitching to Dye című könyvét. Ki is próbáltam belőle valamit, de nem igazán sikerült, és valahogy mindig arrébb toltam, pedig nagyon izgatott a dolog. A múlt héten kitaláltam, mit kéne csinálni, ráadásul miután villámlátogatást is tettem egy méteráru-boltban. Most a "hagymakorszakomat" élem: a lila után akartam egy kis újhagymát is csinálni, és úgy tűnt a módszer alkalmazható erre. Tulajdonképpen nem komplikált a technika, és ennek megfelelően nagyon gyorsan készen is lettem. Egy darab beavatott fehér pamutanyagra vízben oldódó cérnával fel kell varrni olyasmit, ami nem megy össze: gombot, nylonzsinórt, halcsontot, műanyagból vágott sablonokat stb. Ekkor így nézett ki a hagymám. Utána ráfektetjük egy ugyanakkora darab viszkóz-gyapjú keverék filcre, és pamutcérnával egyrészt rögzítjük a cuccot, a legjobb cippzárvarró talppal dolgozni. Majd utána szabadtűzéssel tetszőlegesen megtűzzük: én különböző nagyságú spirálokat tűz