Kultúra és quilt

Február 17-e és június 28-a között három közeli barátnőmnek halt meg a férje. Mivel húsz-harminc éves barátságok, természetesen a férjeket is jól ismertem, szerettem, és őszintén gyászolom őket. A barátnőim - kis túlzással - romokban hevernek. A magam szerény módján próbálom segíteni őket a túlélésben. Tegnap kaptam hírét, hogy iráni barátnőm, Pari férjét június 27-én a teheráni repülőtéren letartoztatták, és azóta tudja, hol van Bijan, aki nem politizált, és az elnökválasztások körüli zavargások idején nem is volt otthon. Pari élete csodálatra méltő példa számomra, hogyan lehet nő létére feszegetni a muzulmán vallás előírásait. Sok illúzióm nincs a diktatúrák természetét illetően, és a halál utáni életben sem hiszek, de most négy barátnőm sorsáért aggódom. Ehhez képest a quiltelés....

Az aranypaszta miatt nagyon nehéz (nekem) színhelyesen fotózni.

A jobb oldali hasábban látható Another Little Quilt Swap című kezdeményezésre csináltam ezt a darabot. A címe Csipkés legyező , a mérete 40x60 cm. Ugyanúgy készült, mint nagyobbik társa, csak sokkal gyorsabban, mivel tudtam, mit akarok. Két saját festésű anyagot összevarrtam, szétvágtam, összevarrtam, szétvágtam stb., amíg elég kicsik lettek a darabok. A szendvicsen kijelöltem a legyező helyét, letűztem, és közben a csúcsokba tettem egy-egy darab festett, rogyasztott tyveket. Fekete akril festékkel lekentem, majd felvarrtam a szalagokat, beszegtem, és felvarrtam a bojtot. Végül lekentem akril lakkal, mivel a festék matt volt. Kb. negyvenünk quiltje kerül fel erre a blogra, mindenki választhat közülük 10-et "erősorrendben", amiket szívesen elfogadna, és majd Kate ki fogja sakkozni, hogy ki kinek küldi a munkáját. Most nekilátok az utolsó kultúraquilt fordulónak: a cordóbai nagymecset belső tere. Nagy a kihívás!

Ezt az anyagot nem bírtam otthagyni az üzletben - még akkor sem, ha muszáj volt egy új nyakláncot is venni hozzá:)

Mivel tegnap a nap jó részében a hétvégi leégésemet (jaj, de csúnya, és jaj, de fáj!) kenegettem tojásfehérjével és tejföllel, kevés időm, pontosabban kedvem volt festegetni. Így csak hármat fejeztem be úgy-ahogy. 1. A kartonra fonal cikkcakkolva, plusz franciacsomók, töltőtoll tintával festve, domesztoszozva, arany domborítóporral. 2. Meg egy (az utolsó) tyvek-hegy, végre a kedvenc színeimben. 2. A vászonra géz, tapétadarabok ragasztva, plusz struktúrapaszta, majd festve. Még mindig van öt festenivalóm, plusz olyasmi is van a tananyagban, amit még nem próbáltam ki, és pénteken jön a harmadik, befejező rész. Nagyon élvezem!

1. A kartonból tépett keskeny csíkok csomóra kötve, fonva, majd az egész összeszőve, végül festve és metálporral megszórva. 2. (Még egy) tyvek-hegy gézre tűzve, penészes, elegánsabb megfogalmazásban verdigris színben. 3. Vastag tűvel kötött fonal a vászonra tűzve, töltőtoll tintával festve, domesztoszozva, majd aranypasztával kenve. Ez a kedvencem - a fotó sajnos nagyon gyatra:) 4. Fonal a kartonra cikkcakkolva, középen Xpandaprint hőlégfúva, festve.

Először meg szeretném magyarázni az előző bejegyzés címét. A"jó nagyon" kifejezést nem a darabok minőségére értettem, hanem az elkészítés folyamatára. Már korábban láttam egy-két blogon ezt az alternatív rozsdázást, de most a "tananyagban" is benne van. A módszer gyors és olcsó, de inkább csoportosan kell csinálni, mert a kikevert alapanyag elég sok, és ha az embernek nem kell öt méternyi rozsdás anyag, akkor a maradék - mint esetemben is - a lefolyóban végzi. Végy két tálcát (a szó szoros értelmében is vettem), az egyikbe kerül 25 (!) tasak tea 2 liter vízben elkészítve, majd kihűlés után 1 evőkanál nátrium-hidroxid kristály (népi nevén marólúg v. nátronlúg). A másikba 25 dkg vasszulfát 2 l meleg vízben feloldva (kapható az Azúr vegyszerboltban 175 Ft-ért). A rozsdázandó anyagot először a teás lúgba tesszük, majd utána a vasszulfátba néhány pillanatra. Újságpapíron fektetve megszárítjuk, majd alaposan kiöblítjük, és egy kis öblítővel puhítjuk az anyagot. Bár 6 kise

Az első öt darab kész, bár még be kell őket cikkcakkolni. 1. Struktúrpaszta, tűzés és tyvek-hegy 2. Tyvek anyagra tűzve, utána égetve, festve 3. Tyvek-csíkok szőve, tűzve, égetve, festve. 4. Fonal gézre cikkcakkolva, kasírozott vászonra ragasztva, festve, selyemszál rátűzve. 5. Tyvek hőlégfúvózva, anyagra dolgozva, festve. És tegnap még az újszerű rozsdázásnak is lett eredménye - ezeket majd holnap mutatom.

Amint a múltkor írtam, beíratkoztam a Textured Surfaces című online workshopra, ami három részből áll, és már kettőt meg is kaptam pdf file-ban. Mivel ezerrel dolgoztam a fehérvári pályázatra (kész lett:), meg készültem a múlt hétvégi faddi háromnapos játszóházra (azt hiszem, élvezték), csak hétfőn tudtam nekilátni az első leckének. Pontosabban, már készültem előre, hiszen néhány dolgot be kellett szereznem, elsősorban minőségi akrilfestékeket. Ez nem volt olcsó mulatság (finoman fogalmazva), pedig még vissza is fogtam magam, és a nem a legdrágább művész cuccokat vettem meg. Az első leckében ebből-abból létre kell hoznunk a domború felületeket, mégpedig - mivel sok a lehetőség - képeslap vagy A/4 méretben, hogy aztán, ha beválik a technika, nagyobb darabokban tudjuk felhasználni. A kis méret arra is jó, hogy siker esetén elajándékozhatóak képeslapként. Ehhez használunk textilt (molino, vászon, festővászon), fonalakat, gézt, xpandaprintet, tyveket és struktúrpasztát. Ebben a fázisban el