Kultúra és quilt

Így néz ki beszegve, a bojtot felvarrva. Sok képet csináltam ilyen-olyan szögből, vakuval és anélkül, de a metálfesték sajnos ellenállt a fényképezőgépemnek. A legyezőforma sokkal sötétebb és határozottabb, és olyan, mintha egy csipkét fektettem volna a háttérre. Egyedül arról nem vagyok meggyőződve, hogy jó ötlet volt meghagyni felül azt a kb. 15 cm sávot, de nem akartam négyzetalakút.

Ugyanaz történt velem, mint februárban. Miután szombaton végigasszisztáltam, hogy 11 nő élvezkedik a festésen, muszáj volt nekem is valamit csinálni. Még indokot is találtam: hiányoztak bizonyos színek a palettámról, kevés volt a pasztell, és volt néhány átfestendő darab. Mindenféle anyagot használtam: a szokásos lepedővásznat, a februári szatént, gézt meg egy kis madeiracsipkét, amit a legutolsó rendezkedésnél találtam. A narancs az országos pályázathoz kell - ha egyáltalán lesz belőle valami júni 30-ig. A tálcán csíkosan vittem fel a sárgát és a kéket - ez lett belőle:( Kétféle zöld - almás és olajos. Kétféle kék: éjkék és cerulean (a türkisznél kékebb szép alapszín). Sárgák és barnásak. Köztük a meglévő sárgacsíkos felének átfestése. A koszos színek.

Tegnap a www.panoramio.com oldalon találtam ezt a képet, ami az írországi Torcban készült. Micsoda quilt lehetne belőle, pláne ha lenne zöldes bársonyom! Erről jutott eszembe, hogy én is csináltam képet Írországban egy ilyen mohás fáról.

Hihetetlenül izgalmas könyvet olvasok: Susan Greenfield Identitás a XXI. században . Ahelyett, hogy én próbálnám meg összefoglalni, idelinkelem a rezüméjét . Nem egy könnyű nyári olvasmány, de melegen ajánlom azoknak, akiket érdekelnek a jelen fontos létkérdései, például a virtuális lét (miért írunk/írok blogot, miért választunk nicknevet és ehhez hasonlók), az agresszió terjedése, a bódítószerek fokozott használata, az extrém sportok vonzereje és még sok minden más.

Annyira sikeres voltam, hogy a kétszer betett képpel együtt az egész bejegyzést töröltem:( Kb. az volt benne, hogy az alábbi képeket gondolom alkalmasnak arra, hogy - ilyen-olyan módosítás után - absztrakt tájképet lehessen belőle csinálni. Ez a Cabo Roca Portugáliában, a kontinens legnyugatibb pontja. Kicsit sok benne a kékség, de el lehet tolni a határokat. Jó kis giccses kép Németországból, de leegyszerűsítés után sok "hálás" elem marad benne (hegyek, tó, lilás virág, fű stb.). Nagyon szimmetrikus ez a provence-i levendulamező, de azzal, hogy a fa a bal alsó harmadban van, tökéletes kiindulási pont lehet. A Gyilkos-tó régi szocialista képeslapokon (pedig most töltöttem le valahonnan). A kiálló fenyőtörzsek vonzanak benne. Ezt pedig én csináltam a norvég Naro-fjordon való hajókázás közben. Minifalu minitemplommal a fjord partján.

Bár szigorú értelemben véve megadtam a "hozzávalók listáját" a szombati faképhez, kicsit bővebb segítséget szeretnék nyújtani a kezdőbb, értsd tanácstalanabb, kisebb textlkészlettel rendelkező quiltereknek. Tegyük fel, hogy nyírfákat akarok ábrázolni, és ez a kép nagyon tetszik. Bizonyosan szerkesztgetnék a képen, hogy hangsúlyosabbak legyenek a fák, de nézzük sorban, milyen anyagokat vinnék magammal. Először kiválogatnék 5-6 féle egyszínű és/vagy aprómintás drapp, homokszínű, nagyon világos szürke, koszosfehér anyagot. A mintásaknak megnézném a túloldalukat is, és ezzel remélhetőleg megduplázhatom a lehetőségeimet. Ha nem lenne elég különböző világos anyagom, főznék egy tömény teát és fehér anyagot festenék különböző árnyalatokra. Utána némelyiket esetleg "megbuherálnám" egy kis fekete/sötétbarna Shiva olajpasztával. Utána keresnék egy közepes barna anyagot a kéreg alól itt-ott kibukó törzsnek. Ha van egyenetlenül festettem, győzelem, ha viszont nincs, ezt a barnát...

Nagy belső késztetést éreztem, hogy félkészen is megmutassam a spanyol legyezőmet:) Mint oly sok más munkámnak, ennek is hosszú története van - lassan alakul, mint púpos ember a prés alatt. Úgy indult, hogy egy nagy sárga-piros anyagot - plusz egy kékes-lilát meg egy terrakottát - összevarrtam átlós csíkosan még tavaly nyáron. Nagyon nem tetszett. Kb. két hete rendrakás közben a kezembe akadt, és úgy gondoltam, megmenthetem, ha keresztben-hosszában szanaszét vágom "free cutting" módszerrel. Nem lett tőle sokkal jobb: mozgalmas lett meg minden, de olyan semmilyen. Ekkor - némi idő eltelte után - a sárga-piros spanyol kombináció nyomán eszembe jutott a legyező mint motívum. Csináltam néhány Tyvek darabot ilyen színre festve, és elkezdtem "betegesen" tűzni. A háttérbe olajfalevelet és termést gondoltam, belülre meg "összevisszát". Ide még darabka gézeket is belefogtam. Sőt még a legyező darabjainak határára is feltűztem egy sárgás-pirosas viszkózszalagot (ami...

Kisebb fajta átok sújtja ezt a szeánszot:( A lényeg, hogy megint "keletkezett" két kiadó hely. Május 23-a egész nap Békásmegyeren. A korábbi résztvevők szerint állítólag jó móka! MÁR CSAK EGY ÜRES HELY VAN:) !

Ma délelőtt a MO-MÜ-találkozón a selyem meg én voltunk a főszereplők. Az utóbbi félévben megszerzett információimat meg elkészített kis darabjaimat osztottam meg ezzel a nagyon tapasztalt és kreatív társasággal. Rövid bevezető után szinte azonnal elkezdtünk dolgozni a különböző típusú szálakkal. Gelencsér Klárinak köszönve ideteszek néhány képet. Itt két réteg tüll között tapétaragasztóval készül a "selyemlap". Ezen azt láthatjátok, hogy az alkotó egy elkészített "szendvicsre" rápakolt különböző szálakat, és majd otthon vízben oldódó fólián keresztül letűzi. Nagyon izgalmasnak tűnt! Végül a még szericint tartalmazó (tehát 'ragadós') szálak (kétféle minőség) közé szárított virágszirmokat tettek, majd az egészet megspriccelve, két sütőpapír között forró vasalóval összeragasztották. Úgy láttam, néhányukat sikerült megfertőznöm a selyemmániámmal:)