(M)Ilyen vagyok?!
Megérkeztem Krisztihez, tehát nyilvánosságra hozhatom életem első (utolsó?) textil önarcképét. Eleinte valami humorosat akartam én is csinálni, de aztán rájöttem, nem vagyok én annyira vicces, bár - érdekes módon - a hallgatóim ezt mondják rólam. Pontosabban talán humoros vagyok, de nem vagyok egy vihogós-nevetős fajta.
Sohasem szerettem, ha portréfotó készül rólam, pláne nem az utóbbi években, így egy-két képem van csak. Egy régebbi (2002?) kedvenchez kellett visszanyúlnom: ezen a Comói-tó partján egy presszóban ülök, természetesen dohányzom, és nagyon vigyorgok. Ebből csináltam egy fekete-fehér képet a kulturaquiltes Obama-portréhoz hasonlóan. (Itt is köszönet Sue-nak a technikai segítségéért.) Ez azért egyszerűbb volt, mivel egyrészt nagyobb (30x40 centis lett), másrészt napszemüvegben vagyok, harmadrészt teljesen napos a kép, tehát nincsenek "foltok" az arcomon.
Az anyagok a "blúzom" kivételével saját festésűek. Lepedőre rakosgattam fel a darabjaimat Mistyfuse-zal, utána egy papír stabilizátorral megcsináltam a tűfestést magamon. A tűzéshez felvettem a napszemüveget (még mindig azt hordom:) és kicsit öregítettem magamon: nagyobbak a szám melletti ráncok, és kicsit lóg az állam. A háttér a kedvenc pinkem lett, amire az új kedvenc selyemszálaimból csináltam virágokat. Utána felapplikáltam magam a pinkre, körbekontúroztam, és megkukacoltam a hátteret.
Sohasem szerettem, ha portréfotó készül rólam, pláne nem az utóbbi években, így egy-két képem van csak. Egy régebbi (2002?) kedvenchez kellett visszanyúlnom: ezen a Comói-tó partján egy presszóban ülök, természetesen dohányzom, és nagyon vigyorgok. Ebből csináltam egy fekete-fehér képet a kulturaquiltes Obama-portréhoz hasonlóan. (Itt is köszönet Sue-nak a technikai segítségéért.) Ez azért egyszerűbb volt, mivel egyrészt nagyobb (30x40 centis lett), másrészt napszemüvegben vagyok, harmadrészt teljesen napos a kép, tehát nincsenek "foltok" az arcomon.
Az anyagok a "blúzom" kivételével saját festésűek. Lepedőre rakosgattam fel a darabjaimat Mistyfuse-zal, utána egy papír stabilizátorral megcsináltam a tűfestést magamon. A tűzéshez felvettem a napszemüveget (még mindig azt hordom:) és kicsit öregítettem magamon: nagyobbak a szám melletti ráncok, és kicsit lóg az állam. A háttér a kedvenc pinkem lett, amire az új kedvenc selyemszálaimból csináltam virágokat. Utána felapplikáltam magam a pinkre, körbekontúroztam, és megkukacoltam a hátteret.
(1).jpg)
Megjegyzések
Nálad viszont valami azért bejött:gondoltam,hogy a kedvenc színeid benne lesznek,csak nem tudtam,hogyan.Látom,a merev tekintetet te is kicselezted,de bevállaltad a mosolyt.Azt én nem mertem,de nálad jó és az is nagyon tetszik,hogy szürkében játszottál.Mindig meglepődöm,hogy milyen hatásos tud lenni.A kedvencem a cigi(kis nosztalgia).
Köszönöm a játékot !
Nekem tetszik!!!
a pink háttér a virágokkal.
(csak azt a cigit kéne letenni )
Igaz, hogy csak egyszer találkoztunk,de valahogy úgy él bennem az emléke, hogy (tényleg) nem ez a teli vigyor jellemző Rád: inkább csak az olyan szájsarokban-meghúzódó- ironikus, sokattudó mosolyféle... :D Nem csoda, hogy bírják a hallgatóid, szerintem is jó a humorod.. :D
A saját képem miatt egy picit aggódom. Mostmár erősen bánom, hogy nem ajánlva adtam fel hétfőn... remélem hamar, illetve időben megkapod!
A fekete-fehér képet már a legelején kitaláltam, a pink meg annyira természetesen jött:)