Kultúra és quilt

Íme, a legújabb befejezett mű. Sajnos, egyelőre nincs jobb képem róla, mert a súlya miatt nem tudtam a szokásos módon lefotózni, és a héten még nem volt nálam senki napközben, akit megkérhettem volna, hogy tartsa meg a levegőben. A sztori nagyon egyszerű. Tavaly augusztusban éppen nem volt ihletem, de felfedeztem magamnak Carol Taylort . Volt egy csomó saját festésem, gondoltam, ideális felhasználás lenne. A körök felapplikálása nem volt annyira egyszerű, nem is annyira a technika miatt, hanem mert elég kicsik és sokan vannak. Az eredeti mű címe Dispersion, azaz szóródás.

Ma megnéztem a Kogart Galériában a Gulácsy-kiállítást. Mindenkinek csak ajánlani tudom: annak is, aki ismeri, és annak is, aki nem. Én valahol a kettő között voltam/vagyok. Viszont érdekes felfedezés volt, hogy visszaköszönt a Joan Colvin féle quiltek egyik motívuma: a háttérben megbúvó arcok. Nem tudom, hogy szegény Joan, aki tavaly ősszel halt meg, látott-e Gulácsyt. Valószínűleg nem, mert az egyetlen kiadott könyvében sem említi meg. Joan azt írja, hogy majdnem-realista természeti quilteken csinál, és ezekbe kezdte el elhelyezni ezeket a festett arcokat, később pedig egészalakos légies nőket. A figurák áttetszősége nekem nagyon összecseng, bár Gulácsy legtöbbször sokkal pasztellebb, illetve összességében egyáltalán nem realista, még majdnem sem. Mariann barátnőm már a múlt héten látta, és mondta, hogy a galéria előtt most virágoznak a magnóliafák, szóval vigyek fényképezőgépet. Vittem.

Most a nagy befejezések időszakát élem. Még mindig utálok spannolni, szögletesre vágni, beszegni, ezért ezeket a munkafázisokat addig halogatom, amíg csak lehet. Ma reggel még négy kész fedlap volt különböző stációkban: egy majdnem kész, egy félig szegett, egy csak szendvicselt és egy pucér fedlap. Itt van az első kész, aminek a Tavaszi céllövölde címet adtam. A négy domináns batik anyagot még tavaly Birminghamben vettem - már akkor imádtam őket együtt -, és ehhez jött még néhány itthoni batik meg házi festés. A minta roppant egyszerű és szerintem elég mutatós. Szabadalmat nem mernék rá bejelenteni, de tényleg én találtam ki - biztos valaki rájött már erre az óceán túlpartján is. A munkamenet a következő volt: Kiszabtam 24 25x25-ös négyzetet és 24 20 cm átmérőjű kört. A köröket a négyzetek közepére varrtam átlátszó cérnával. A körök mögül kivágtam a négyzetből felesleges köröket, és egy 15 cm átmérőjű sablonnal pontosítottam. A kisebb köröket átcsoportosítottam és megintcsak átlátszó c...

Mivel a céhes Hírfoltoknak mindig 10-e a leadási határideje, vasárnap írtam meg az új "hőlégfúvós" cikket, aztán a már meglévő két mintadarab mellett ezt csináltam. Csak azért teszem ide (is), mert ott ugye csak fekete-fehérben lehet látni. Három réteg organza közben lilára festett Tyvek-csíkok, a végén zsugorítva.

Mindig egyszerre több darabon dolgozom. Szegény fjord még ugyanúgy áll, mint két hete, sőt van egy majdnem letűzött, amit még nem is mutattam. De annyira sűrűn tűzöm, hogy teljesen beleuntam.... Amit már elkezdtem, az három forrásból származik. Nem is tudom, melyik volt legelőször. Egyrészt volt egy csomó barna festésű anyagom, másrészt egy kb. 60 centis kézi festésű ámerikai anyag (barna-fukszia-szilvakék), ami ilyen "köves" hatású mintás volt. Ezt már nem tudom megmutatni, mert szétvágtam. És Mártanéni küldött egy PowerPoint diasorozatot a jordániai Petráról. Természetesen ismertem korábban is, de most összeállt az egész. Aki nem ismeri, erről van szó. Nem lesz ennyire sötét persze, de ez a középső "világosság" lesz a domináns elem. A másik quilt inspirációját csak belinkelni tudom, mert csak letöltetlen képet találtam a neten. Amikor egy hónapja Cannes-ban jártam - persze dolgozni -, alig jutott kb. két órám városnézésre, de teljesen lenyűgözött a Square Brougha...

Ha már tegnap a fjordokról volt szó, eszembe jutott két történet a norvégokkal kapcsolatban. Onnan indulnék, hogy 150 évvel ezelőtt Skandinávia volt Európa legszegényebb régiója, ezért aztán sokan kutatják, mi is lehet a titkuk. Amikor az 1980-as években felfedezték az északi-tengeri gázkincset, majd elkezdték kitermelni, a norvégoknak hirtelen nagyon sok pénzük lett. Mivel már akkoriban is prognosztizálták, hogy a XXI. század elejére vészesen elöregszik a lakosság, az akkori szociáldemokrata vezetés úgy döntött, a gázból származó összes bevételt egy szociális alapba helyezi el, amiből aztán 2020-tól kezdve kipótolják a nyugdíjakat, az egészségügyi kasszát stb. Így ment ez egészen 1999-ig, amikor hosszú évek után először jobboldali kormány lett, aki - persze a szavazók hatására - kijelentette, hogy felesleges ez az őrült nagy takarékoskodás. Lett belőle parlamenti és társadalmi vita, érvek pro és kontra. Aztán megszületett a döntés: ezentúl a bevételnek csak a 96%-át tartalékolják:) Mo...

Ez a viszonylag nagy darab (70x200) az egyik első tálcás festésem. Talán érdekes, hogy csak sárgát és kéket tettem rá: a zöld csak úgy "jött". Amikor kész lett, rögtön tudtam, tenger lesz belőle, és azt is elképzeltem, hogy a szélére fogok csíkokat varrni. Ez nem mediterrán/trópusi tenger, hanem olyan, mint a fjordok vize, ahol a "part" csak tényleg egy-egy csík, aztán már a meredek sziklafal emelkedik. A keskenyebb fjordoknak van hihetelenül gyönyörű zöldessége. A múlt héten aztán egyik nap hirtelen eszembe jutott egy kékes-zöldes-sárgás geometrikus mintás anyag. Aztán az aranytartalékból még kerültek elő anyagok ebben a színállásban, és így aztán helyes kis keskeny csíkok kerültek az anyag jobb oldalára. Kb. 30 centit alulról le kellett vágnom a darabból, mert ott sok fehér volt. Nem tudom, hogy tűzzem le. Van szép kék meg zöld meg sárga cérnám is, de milyen legyen? Kukacolni túl izé, a tolldíszt imádom, de az nem illik a tengerhez. Valami vizes dolog kéne, amit e...