Még egy spanyol...

Bár politikailag nem korrekt, de én nagyon élveztem azt a bikaviadalt, amit jó néhány évvel ezelőtt a dél-franciaországi Arles-i arénában láttam. Nehezen tudom megfogalmazni, hogy mi is volt a jó benne, de érzelmileg nagyon magával ragadott. Hol a bikáért izgultunk, hol a matadorért. Azóta is imádom a matadorokat, leginkább az összetéveszthetetlen tartásukat, a mozgásukat. Megtanultam a kellékek szimbolikáját, a rituálé részleteit és sok egyebet, ami csak fontos ebben a témában.
Amikor a Határtalanul Férfias témájához közelítettem, hamar kiderült, hogy valami matadorosat akarok. Ahogy egyre jobban belemerültem a témába, nézegettem a spanyol tárgyú könyveimet, az internetet, rátaláltam Cristina Sanchezre, aki a XX. században a legsikeresebb matadora volt. Íme a róla készült kisfilm egy részlete - nem véres:)

A végén két képet csináltam: egy viszonylag realistábbat és elvontabbat. A kiállításon láthattátok, fényképem nincs róluk....

Megjegyzések

Névtelen üzenete…
Egy világ omlik össze bennem. Láttam a kiállításon, hogy a quilted címe Cristina Sanchez, de nem hittem el, hogy van női matador, azt hittem csak ottmaradt az a betű a matadora szón. Hihetetlen a mozgása ennek a nőnek,ez nem is viadal, hanem idomítás, ha nem állnának ki a pikák (ugye úgy hívják) a bika hátából. No és hátat fordítani a bikának, az már majdnem egy ejtőernyő nélküli ugrás.
Egyébként most értettem meg a quiltjeidet.Attól tartok, nem csak én. Arról szóltak, hogy hapsikáim ha belepusztultok se tudtok olyat kitalálni, ahova mi nők nem tudnánk követni titeket.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kompozíció foltvarróknak: online tanfolyam 2024-ben

Jelbeszéd: a quilt születése képekben

Beszélgessünk a quiltművészetről! : 2024. I. félév