Közvéleménykutatás - Miért nem pályázom?
A Céh már évek óta tapasztalja, én most szembesültem vele élesben, hogy hiába van több mint 700 tagunk, minden pályázatra igen kevés munka érkezik. A tavalyi országos kiállításra négy témában (!) 36 darabot kaptunk, a birmighami "barnára" 25-öt, az afgánra 11-et. Mint EQA-tagország, állandóan gondokkal küzdünk, ha külföldre kell küldeni egy anyagot. 2012. májusában Gröbenzellben díszvendég leszünk: 20-25 kertet ábrázoló művet várnak tőlünk. Mi lesz ebből???
A Határtalanul Férfias... témáját nagyon jónak gondolom, ráadásul lehetett (volna) csinálni hagyományosat és modernet, kicsit és nagyot, egyedül és csoportban, gyereknek és felnőttnek. Összesen 32 művet kaptunk:(, és ebből három külföldről érkezett, és ketten kettőt csináltak, tehát ha jól számolok, 27 magyar foltvarró fantáziáját mozgattuk meg.
Őszintén kíváncsi vagyok az okokra. TE MIÉRT NEM PÁLYÁZTÁL?
Aki úgy gondolja, hogy nyilvánosan nem szeretné megmondani, kérem, írja meg emailben.
A Határtalanul Férfias... témáját nagyon jónak gondolom, ráadásul lehetett (volna) csinálni hagyományosat és modernet, kicsit és nagyot, egyedül és csoportban, gyereknek és felnőttnek. Összesen 32 művet kaptunk:(, és ebből három külföldről érkezett, és ketten kettőt csináltak, tehát ha jól számolok, 27 magyar foltvarró fantáziáját mozgattuk meg.
Őszintén kíváncsi vagyok az okokra. TE MIÉRT NEM PÁLYÁZTÁL?
Aki úgy gondolja, hogy nyilvánosan nem szeretné megmondani, kérem, írja meg emailben.
(1).jpg)
Megjegyzések
Tehát: csak magamról beszélek, de elnézegetve a munkákat, igen gyakran döbbenek rá, hogy nincs elég fantáziám, mások sokkal jobbak, frappánsabbak, tele technikai újításokkal, bátrabban nyúlnak a színekhez, kreatívabbak. Nálam az ötlet nem mindennapos vendég, van, amikor nincs,és nem tudok quiltben gondolkodni. Ellenben olyan is van, amikor lenne, de nem vetem papírra, vagy ha mégis, továbblépek rajta, mert mást kell csinálni, talán ezt hívhatom úgy, hogy elvisz az élet.
Pirimami a virágoskertjéből
Amivel meg pályáztam, és tökéletesnek hittem, azt meg nem válogatták be. Szóval az a kevés önbizalmam ami volt, az is megcsappant.
És itt jön az ördögi kör, mert tudom, hogy amíg nem lesznek új pályázók, addig nem is lehetnek új nevek. De hogy ezen hogyan lehetne változtatni, nem tudom. Talán nem is lehet.
Egyébként elárulok valamit: a régiós kiállítás szervezésekor minden éveben a frász kerülget minket, hogy nem lesz elég kiállítandó darab, de eddig még mindig összegyűlt az anyag. Az utolsó pillanatban adták be a legtöbbet.
2./ Szinte soha nem vagyok elégedett a már elkészült munkáimmal.
3./ Nagyon kevés időm van a PW-re, így sorban állnak az ötleteim, s nem marad energiám a pályázatokra.
4./ Akadt néhány pályázati kiírás, ami számomra teljesíthetetlennek, esetleg megfejthetetlennek tűnt.
5./ Igen nehezen viselem a kritikát. (Persze nem mindenkitől.)Látom én is a hibákat. Milyen ciki, ha még meg is kapom a szemembe azt, ami persze abszolute jogos. Akkor meg minek küldtem oda? (És akkor ismét eljutottunk az 1./ és 2./ pontokhoz)
Tudom, nem ez volt a kérdés, csak úgy mondtam.
Persze a profik (amin itt, pont ugy mint sportban, szinhazban, csak annyit ertek, hogy ebbol el) szamara van ertelme egy `objektiv` zsuri velemenyenek. De nekem, aki csak magamnak es annak, aki szereti varrok, kizarolag a barataim epito kritikajara van szuksegem. Es nem hiszem, hogy ez pusztan onbizalom kerdese.
Verseny része túl van hangsúlyozva szerintem. Na, meg a méret. Minél nagyobb, annál anyag és időigényesebb. Ez is visszatart olyanokat akik pedig bizony szépeket csinálnának. Én örömmel nézném több ember munkáját. A zsűri véleménye mondjuk kevésbé érdekel, az inkább érdekesség.
Életemben először szerettem volna pályázni a férfias kategóriára.
(Szerintem jó volt az ötletem is, bár némi humor kellett volna hozzá a nézelődök részéről...)
Egyrészt: tényleg gond van az egyszerű kis varrógépemmel - egy bizonyos sz(SZ)ép Gáborral szeretne találkozni :-)
Másrészt, a szokásos módon mindenféle közbe jött, tehát időhiány.
Nagyon sajnálom... dédelgetem magamban az ötletet...(esetleg jövőre egy pályázati kiírás, hogy "Ami a tavalyi férfiasból kimaradt" ???? :-)
egy kis idei férfias...
Egyrészt néhányan írnak az önbizalom-hiányukról, olyanok is, akiknek szerintem nincs okuk rá...
Másrészt nagyon-nagyon tetszik Bea ötlete
a határidőre el nem készült munkákkal kapcsolatban.
Nem lehetne jövőre egy ilyen kategória?
Harmadrészt:
miért is ne pályázhatnának a céhen kívüli társaink, mondjuk 500.-Ft-tal több nevezési díjjal?
Olyan jó sok-sok munkát nézni a Várban, minél több falon, minél több folyosón.
Szerencsének tartom, mert ellenkező esetben problémázhatnék, hogy visszadobják-e, stb.
Először mini kategóriában kitaláltam, megrajzoltam egy tarsolylemezt trapuntóhoz, mivel hajdan férfiak hordtak tarsolyokat. Székesfehérvárott valaki pont ilyet állított ki, és szebb volt, mint ami tőlem telt volna. Elszállt a kedvem.
Nyár elejéig a shiborival voltam elfoglalva, de közben dédelgettem magamban egy meseképet. De nem jött ki a fejemből! A vázlataimon már a koncepció is gyenge volt, a színeket sem tudtam jól elképzelni. Szóval úgy éreztem, hogy nem ütné meg a mércét.
Egyébként tudom, sokan azért nem pályáznak, mert a gyengébb alkotásokat nem állítják ki.
Szerintem az is jó, ha több kategória van, és ezek nem úgy általában tradicinális, vagy innovatív, stb. munkák, hanem ha van bennük valami extra kihívás, mint például a birninghami barna szín. Erre vagy két tucat pályamunka készült.
Sokan akkor varrnak kiállításra, ha a kiírás összejön valamilyen korábbi tervvel, elképzeléssel. Nem valószínű, hogy férfias terve volt éppen valakinek az elképzelései között.
A másik: sztem annyi a bizonytalanság mostanában a legtöbb ember életében, nem szeretne a hobbijában is stresszt, kritikát,kudarcot. Van belőle elég.
Az önbizalomhiány mindenkinél megvan. Nem lehetne az esélytelenek nyugalmával indulni csak úgy? ...tökéletes munka...egyetlen pályázatot olvastam, hogy tökéletes munkát várnak. Nem tudom kiadták-e a díját. Mi az, hogy tökéletes? Ez egy szubjektív örömszerzési mód.Esély a sikerélményre. És lehetőség a kudarctűrőképesség edzésére.
Mindenki a díjér hajt. Az nem lehet, hogy csak úgy, lógjak ott a falon? A díjak ma már szinte csak jelképesek. Eszmei értékük van.
...más mondja meg, hogy mikor és mit varrjak... A kiírások sokszor már egy évre előre szólnak, vagy még többre. Az alatt csak varrunk valamit, miért ne pont azt? a témák pedig igen sok mindenre adnak lehetőséget, sőt. A pályázatot kiíróknak nem az a célja, hogy a foltvarró az életét is megúnja a pályamunkával, hanem hogy minél többeknek mozgassa meg a fantáziáját. Minden technikát senki nem tudhat jól, de mindenkinek van egy amit jól csinál. És minden technika beilleszthető valamelyik kategóriába. Szóval ezek csak kifogások.
De ami nagyon jó lenne, ha minden pályázaton lenne első kiállító kategória. Hogy adjon egy lökést. És addig is a csoportvezetők noszogatására nagy szükség van.