Mi minden történt velem

Bár megfogadtam, újra felveszem a blogolás fonalát (jó kis képzavar!), de az események felülírták a terveim. Igaz, majdnem csupa jó dolog történt velem, de megint csak nem maradt idő (?) blogírásra. Olvasgatni, már olvasgatok Zazaleának köszönhetően: nálam mindig ő a kiindulópont a magyarok körében, míg Lyndánál az angol nyelvűeket böngészem.
Június legelején három napot Groningenben töltöttem. Ott akkor épp sokkal jobb idő volt, mint az itthoni hideg-esős nyár. Bár a háromból kettőt különböző tanácstermekben töltöttünk, és baromi sok okosságot mondtunk egymásnak, volt azért kis idő városnézésre is. És egyik este egy csodálatos fekvésű étteremben ettünk: a Paalkoepelben. A kép valószínűleg nem adja vissza, hogy ez a kicsike kis házikó teljesen lent van a tóparton, sőt a terasza bele is lóg a víz fölé. A vacsorát már benn fogyasztottuk el (nagy dőzs volt!), viszont a nyugati fekvés miatt egészen este 10-ig a szemünkbe tűzött a nap.
Péntek este fél 12-kor hazaértem Groningenből, és másnap reggel 7-kor usgyi Miskolcra, a japán hétvégére. Én találtam ki, szerveztem le a tanfolyamokat és az előadásokat, míg Emőke volt a "helyi emberünk", aki a helyszínért felelt, annak minden nyűgével, és ráadásul ő tartotta a kapcsolatot a résztvevőkkel.
Kicsit több emberre számítottunk, de azért nem lehetünk elégedetlenek. Ráadásul nagyon-nagyon jó döntés volt meghívni Susan Briscoe-t. Egyrészt csodákat varr a nő, jól tanított szerintem, másrészt nagyon szimpatikus, kedves ember. Két napig el sem mozdultam mellőle, és csak remélhetem, hogy ő is jól érezte magát. Keressétek vissza a június eleji blogbejegyzéseit. Sok képet csinált és nagyon kedvesen nyilatkozott rólunk.
Mára ennyit. Holnap folytatom a művészeti tanfolyammal, aminek tegnap volt vége. Sajnos:(