Kisajátítósdi - "Politikus nóta"
A blogon a személyes dolgaimról is keveset írok, politikai ügyekről meg soha. Most viszont muszáj kivételt tennem, mert két dolog igen felzaklatott.
Tegnap elmentem Cseh Tamás temetésére. Soha azelőtt nem jártam még "híres" ember búcsúztatásán, de - tekintettel szerelmetes érzéseimre - most nem volt kérdés, hogy ott kell lennem.
A tényleg sokezres tömegben - nem feltűnő helyen - ott volt Orbán Viktor is a feleségével, majd a temetés után a Polgárok Házába sietett egy ünnepségre. Itt - a Magyar Nemzet mai száma szerint - azt mondta: „ő a mi hősünk volt, igazi hős”. És akkor most velem mi lesz, velem, aki nem vagyok sem fideszes, sem polgári körös, sem orbánista (ezt amúgy Cs.T. mondta a Heti Válasznak adott utolsó interjújában)? Kedves Viktor, nem lehetne őt meghagyni minden magyarnak? Mindenkinek - aki politikai nézeteitől függetlenül - szereti és tiszteli őt?
Hazafelé a tömött 8-as buszon két polgári körös hölgy (nem projektálok, ők mondták magukról később) mellé szorultam, és az alábbi párbeszéd fültanúja lehettem:
"Látta? Maga is látta?"
"Igen, igen. Hát nem felháborító!"
"Hogy volt pofája ennek ide eljönni! Ennek a Magyartalan Bálintnak! Belekeseredik az ember szíve."
"De azért kitoltam vele. Amikor mentünk a sírhelyhez, kicsit félrelökve megelőztem!.Elvégre én itthon vagyok."
Kedves polgári körös hölgyek, akkor én most liberális létemre nem vagyok itthon? Tessék mondani, hová menjek? Mivel nem vagyok zsidó, Izrael kiesik. Egyéb javaslat?
Amúgy Cseh Tamás, a lakota törzsfőnök koporsójára, miután a földbe eresztették, indián barátai egy Lone Star mintás nagy takarót terítettek.
Tegnap elmentem Cseh Tamás temetésére. Soha azelőtt nem jártam még "híres" ember búcsúztatásán, de - tekintettel szerelmetes érzéseimre - most nem volt kérdés, hogy ott kell lennem.
A tényleg sokezres tömegben - nem feltűnő helyen - ott volt Orbán Viktor is a feleségével, majd a temetés után a Polgárok Házába sietett egy ünnepségre. Itt - a Magyar Nemzet mai száma szerint - azt mondta: „ő a mi hősünk volt, igazi hős”. És akkor most velem mi lesz, velem, aki nem vagyok sem fideszes, sem polgári körös, sem orbánista (ezt amúgy Cs.T. mondta a Heti Válasznak adott utolsó interjújában)? Kedves Viktor, nem lehetne őt meghagyni minden magyarnak? Mindenkinek - aki politikai nézeteitől függetlenül - szereti és tiszteli őt?
Hazafelé a tömött 8-as buszon két polgári körös hölgy (nem projektálok, ők mondták magukról később) mellé szorultam, és az alábbi párbeszéd fültanúja lehettem:
"Látta? Maga is látta?"
"Igen, igen. Hát nem felháborító!"
"Hogy volt pofája ennek ide eljönni! Ennek a Magyartalan Bálintnak! Belekeseredik az ember szíve."
"De azért kitoltam vele. Amikor mentünk a sírhelyhez, kicsit félrelökve megelőztem!.Elvégre én itthon vagyok."
Kedves polgári körös hölgyek, akkor én most liberális létemre nem vagyok itthon? Tessék mondani, hová menjek? Mivel nem vagyok zsidó, Izrael kiesik. Egyéb javaslat?
Amúgy Cseh Tamás, a lakota törzsfőnök koporsójára, miután a földbe eresztették, indián barátai egy Lone Star mintás nagy takarót terítettek.
Megjegyzések
A két hölgy beszélgetése: a demagógia áldozatai (és a viselkedés is annyira tippppikuss magyar, hogy az már fájdalmas..). Szegénykék. Vélhetően sohasem voltak saját gondolataik, akit karizmatikusabb vezetőnek éreznek, annak hagyják, hogy megmondja a véleményüket. Amit vagy jól értelmeznek, vagy sem.. De ilyen mindkét oldalon van, sajnos vagy sem, tekinthető úgy is, kiegyenlítik egymást- vagy az ingaelmélet szerint - ide-oda lengéseikkel egyensúlyt teremtenek.. :D
pol: ugyan ezeket le kell tojni. de tényleg. nézz be eygyszer az indexen a CST topicba, 10 éve írogatunk oda pár tucatnyian, jobbosok, libsik vegyesen, néha kijön a politika hiszti, de kezelhető. CST nem elválaszt, hanem kisimítja az ellentéteket.
Most ide passzol a Magyarország quilted. Nem kéne huzakodni, pláne Cseh Tamáson.
Istenem, hogy még egy temetésen is. Cseh Tamásén... rettenetes.
Nálam ha valaki meghal, akkor megpróbálok a leg tiszteletteljesebb ember maradni, tisztelni az életét, a halálát. Annyira mindegy, hogy zsidó, néger, kínai, üzbég, vagy magyar az illető.
Az emberi élet a fontos, az, hogy ember, hogy velünk együtt ő is él.
Sajnálom és ellenérzés váltanak ki belőlem azok az emberek, akik Magyar embernek kiálltják ki magukat, és azokat nem tekintik annak, akik más véleményen vannak. Mindegy milyen nemzetiségű vagyok: ember vagyok, Élek!!! Tartsák tiszteletben, én is tisztelem mások életét.
Sajnálom Cseh Tamást. Sajnálom a boldogtalan embereket.
Különben nagyon sokan voltak a temetésen és ez bizonyítja, hogy szerették. Ilyenkor talán még összefogni is tudnánk?
Kriszti! Köszönöm, hogy emlékeztettél a Mo. quiltemre. Tudom, hogy sokaknak nem tetszett, mármint a gondolat. Pedig ez van, sajnos. Amúgy volt még több politikus is a temetésen, de valóban mind nagyon elvegyült a pór nép között. Ja, és ott volt a Magyar Köztársaság Művelődési Minisztériumának malomkeréknyi koszorúja is fő helyen: hisz ő a köztársaság Kossuth-díjasa.
És akkor most mondjuk Miklósa Erika a "mi" operaénekesünk, mert ő énekelt - és milyen gyönyörűen - a tüzijáték alatt? Szeretném hinni, hogy mindenkié, minden magyaré, cigányé, zsidóé, szlováké stb., aki ebben az országban és az országhatáron túl él.
Egyébként a másik felemmel épp a napokban ötlöttük ki, hogy mi royalisták leszünk. :-)
Ezt mindig olyan nehezen tudom (vagy sem...) kezelni.