Kész a 14.

A 14. fedlapom ihletője Attila Levegőt! című verse volt, pontosabban annak az alábbi néhány sora:

Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.

A "kartotékokat" elválasztó sötét (kék?) csíknak olyan vékonynak kell lennie, amit varrni nem tudtam, majd sötét cérnás tűzés választja el őket.



A múlt héten végén Tallinnban jártam egy konferencián. A szálloda nyitott külső (dohányzó!) folyosójáról csináltam ezt a fotót naplementekor.

Megjegyzések

gubike üzenete…
Mi változott 78 év alatt? Mennyivel vagyunk ma szabadabbak?
Polyák Ildikó üzenete…
A helyzet valószínűleg csak rosszabb lett....
Márta néni azéris üzenete…
Tehát ez a versquiltek komolyabb verziója. Azt nem József A írta, hogy borzadva kérdezzük, hogy mi jön még? Mert már a gipszfejrugdosás után tényleg nem tudni.
Polyák Ildikó üzenete…
De igen, Márta, az a Thomas Mann üdvözlése. Az is "meg van varrva", csak nem ezek a sorok, hanem az, hogy
"Mint Hans Castorp Madame Chauchaux testén,
Hadd lássunk át mi magunkon ez estén".
Márta néni azéris üzenete…
Erre a sorra nem emlékszem, de lila gőzöm nincs, hogy hogy lehet ezt megvarrni.
lomaquilt üzenete…
Irigyellek Tallinnért. Sokszor jártam ott, voltak észt barátaink. Emlékek!
Polyák Ildikó üzenete…
Igen, Mariann, jó hely Tallinn. Kicsi, de nagyon egyben van az óváros. Én másodszor voltam, mondjuk, ennyi elég is volt.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kompozíció foltvarróknak: online tanfolyam 2025-ben

Új tanfolyam: Variációk egy témára

Hidegség. A Felfedezők sorozat első darabja