Mik vogymuk?
Bár a posztot "saját élmény" ihlette, biztosan tudom, nem csak rólam/nekem szól.
A véletlen úgy hozta, hogy hétfőn két munkámat kellett külföldre küldenem. Mindkettő kiállításra megy: az egyik Angliába, a másik Hollandiába. A címzett kérte, hogy a feladóvevényre kerüljön rá, hogy "A kiállítás után vissza a feladónak". Azt írtam a dobozra, hogy "textilkép" van benne. Erre a postáskisasszony elkezdett érdeklődni, hogy akkor ez most "műalkotás"-e vagy sem, mert hogy akkor más vámszabályok vonatkoznak rá, hiába EU-tagok a célországok.
Na, erre elgondolkodtam: flancoljak-e, hogy én művész vagyok, és ezek az alkotásaim, és ezzel vállaljam a macerásabb kiküldést, vagy mondjam azt, hogy "Ó nem, csak néhány rongyot varrtam össze!".
Azt biztosan tudom, hogy nem tartom magam művésznek, de tényleg, mi is kerül ki a kezem közül? Például ez a konkrét két darab teljesen egyedi, nehezen ismételhető stb. Ez lenne a művészet? Vagy "csak" kézműves darab?
És egyáltalán, nem mindegy, hogy minek nevezzük? Shakespeare, ugye, azt írta, "A rose is a rose by any other name". De én meg pszichológiából tudom, hogy milyen fontos szerepe van az önmeghatározásnak. Az identitásom szempontjából egyáltalán nem mindegy, minek gondolom/nevezem magam. (Nevessetek ki, de az utóbbi időben nem itthoni "varrószobáról" beszélek, hanem "műteremről".)
Örülnék néhány kommentnek (kiirtottam a szóellenőrzést!), nem az én ügyemmel kapcsolatban, hanem úgy általában. Emlékszem például, hogy Zazalea valamikor feltett egy közvélemény-kutatást a blogjára, azt kérdezve, hogy akkor ő most mi is: művész, iparművész, kézműves..... Nem emlékszem az eredményre.
A véletlen úgy hozta, hogy hétfőn két munkámat kellett külföldre küldenem. Mindkettő kiállításra megy: az egyik Angliába, a másik Hollandiába. A címzett kérte, hogy a feladóvevényre kerüljön rá, hogy "A kiállítás után vissza a feladónak". Azt írtam a dobozra, hogy "textilkép" van benne. Erre a postáskisasszony elkezdett érdeklődni, hogy akkor ez most "műalkotás"-e vagy sem, mert hogy akkor más vámszabályok vonatkoznak rá, hiába EU-tagok a célországok.
Na, erre elgondolkodtam: flancoljak-e, hogy én művész vagyok, és ezek az alkotásaim, és ezzel vállaljam a macerásabb kiküldést, vagy mondjam azt, hogy "Ó nem, csak néhány rongyot varrtam össze!".
Azt biztosan tudom, hogy nem tartom magam művésznek, de tényleg, mi is kerül ki a kezem közül? Például ez a konkrét két darab teljesen egyedi, nehezen ismételhető stb. Ez lenne a művészet? Vagy "csak" kézműves darab?
És egyáltalán, nem mindegy, hogy minek nevezzük? Shakespeare, ugye, azt írta, "A rose is a rose by any other name". De én meg pszichológiából tudom, hogy milyen fontos szerepe van az önmeghatározásnak. Az identitásom szempontjából egyáltalán nem mindegy, minek gondolom/nevezem magam. (Nevessetek ki, de az utóbbi időben nem itthoni "varrószobáról" beszélek, hanem "műteremről".)
Örülnék néhány kommentnek (kiirtottam a szóellenőrzést!), nem az én ügyemmel kapcsolatban, hanem úgy általában. Emlékszem például, hogy Zazalea valamikor feltett egy közvélemény-kutatást a blogjára, azt kérdezve, hogy akkor ő most mi is: művész, iparművész, kézműves..... Nem emlékszem az eredményre.
(1).jpg)
Megjegyzések
lélek és művészet dolgában pedig Polyák Ildikóra tudnék hivatkozni:
http://polyak-ildi.blogspot.com/2012/02/szavazas-eredmenye.html :)
A művészetre általánosan is igaz amit ott a quiltekkel kapcsolatban megfogalmaztál. Ergó: Te az én olvasatomban és a szemeim szerint jóval több vagy mint egy kézműves.
Nekem a Szilvafavirág óta művész. József Attila óta meg duplán.
A fazekas keze alól is kikerülhet művészi darab. A vályogvető egyértelműen iparos, termékének köze sincs a művészethez.
Így van ez a pecsvörkkel is. Itt is meg van a három kategória.
De szerintem 1-1 művészi alkotástól nem lesz egy foltvarró művész,
de bármit is varr, a kézművesség minden munkájára jellemző.
És fontos, hogy kategorizáljuk magunkat?
Az én identitásomat még mindig azzal határozom meg, hogy mérnök vagyok, pedig már több mint 20 éve váltottam.
Nekem nincs varrószobám, csak egy rendetlen sarkom, amit ólnak hívok, az elnevezés kedves férjemtől származik. Mivel a név találó, szívesen használom.
No, tudnék még szövegelni, de abbahagyom.
Klári
viszont én azóta ezt még bonyolultabbnak érzem, esetemben mindenképpen, sokat változott a helyzetem.
véleményem szerint a meghatározás csak belülről származhat, a külső besorolás (vagy azért, mert alá-, vagy azért mert túlbecsülik az embert, ill. a munkáját) mindig nyitva hagyja az ajtót a kételkedésnek. segíteni viszont segíthet. felismertet.
számtalan olyan emberrel találkozom, aki az én megítélésem szerint művész, saját maga szerint "csak" alkotó -mintha az egy alacsonyabb kategória lenne. és olyanok is szembejönnek, akik minőségben nem képviselnek értéket, magukat mégis...
én szívesen eltekintenék a kézműves kategóriától, nem magamra vonatkoztatva, hanem általánosságban, s boncolgatnám a művész szót. mennyivel szívesebben alkalmazzuk az iparművész,textilművész szót, miközben tiltakozunk a művész megnevezés ellen! holott.
Ildikó, erről regényeket lehet(ne) írni, de jó, hoyg felvetetted!
Minden esetre számomra te művész vagy az eredménytől függetlenül...
A kézimunka a mindennapok művészete. Ebben az értelemben művészek vagyunk, mindenkivel együtt, aki megköt egy pulóvert. Szóval mi foltvarrók (mert a kérdés nem arra vonatkozott, hogy Te művész vagy-e, ez nem vitás foltos berkekben) valahol félúton vagyunk a valami, és a semminek a kihegyezett vége közt. A postáskisasszonyhoz képest mindenképpen művészek.