2016. november 23., szerda

Martin Niemöller



Nagyon régen ismerem azt az idézetet, amelyik a meghívón szereplő quiltre került. Szégyen-gyalázat, de mindig elfelejtem, hogy ki mondta, csak arra emlékszem, hogy egy német pap. Martin Niemöllernek hívják. Niemöller az I. világháborúban a német haditengerészetnél szolgált, érdemeiért vaskeresztet kapott, majd egy hirtelen váltással teológiát tanult a münsteri egyetemen, és több nagy templomban teljesített szolgálatot. Hitler 1933-as hatalomra kerülése után nyíltan szembehelyezkedett a német protestáns egyházak náci ideológia alá kerülésével. Ezzel egy időben azonban voltak nyilvános zsidóellenes megjegyzései, aminek kapcsán időről időre heves viták övezték alakját. A háború után maga Niemöller is elismerte, nem mindig gondolkodott helyesen, és hogy az egyházak nem tettek eleget a zsidók megvédése érdekében.
Niemöllert 1937-ben államellenes tevékenységért letartóztatták, és Rudolf Hess külön kérésére börtönbüntetésre ítélték. 1938 és 1945 között előbb a sachsenhauseni, majd a dachaui koncentrációs táborban tartották fogva.
Niemöller mondása így szól teljes egészében:
Először eljöttek a zsidókért, nem szóltam, mert nem voltam zsidó. Aztán eljöttek a kommunistákért, nem szóltam, mert nem voltam kommunista. Aztán eljöttek a szocialistákért, nem szóltam, mert nem voltam szocialista. Aztán eljöttek a szakszervezetisekért, nem szóltam, mert nem voltam szakszervezetis. Aztán amikor értem jöttek, már senki sem maradt, hogy szóljon értem.
A quilten kihagytam a zsidó, kommunista…. stb. szavakat, mivel végső soron teljesen mindegy, hogy kiért-miért jönnek.
Ahogy elkészült a 11. quilt is egyre többször ez az idézet motoszkált a fejemben, mondván mi is köti össze az én ideáljaimat. Nem találtam ennél találóbb összefoglalását ennek a magatartásnak: hogy hajlandó vagyok másokért szót emelni, sőt kötelességemnek érzem. Hogy „nem fogom be pörös számat”. Soha sem tudni, mikor lesz nekem szükségem mások támogatására….

Nincsenek megjegyzések: