Kultúra és quilt

 Bár ez a quilt sokkal kisebb lesz, mint az előző, sokkal több "gondom" van a tervezéssel. Először is itt van ez az ezeréves fénykép.  Nagyon helyeske rajta, és pontosan ugyanúgy néz ki, mint én hasonló koromban, ámbár ő mindig is sokkal szebb volt. Vagy csak én annak látom. A képnek kompozíciózosan két "baja" van. Van a hajában egy tüll masni, ami csak a nagyításon látszik jobban, viszont ettől fura formája van a fejének. A másik a virágcsokor. Szép-szép, de nem igazán szeretném a kész munkán. Ezért aztán használni kellett nem létező rajztudásomat. Kiszedtem a csokrot, és próbáltam berajzolni a ruháját. Nem látszik tisztán, milyen is a ruha: egybe darab vagy kétrészes. Én kétrészesnek nyilvánítottam, és az eleje közepére csináltam egy gomboláspántot. Persze kérdés még, hogy milyen legyen a quilt formája. Hagyjam meg ezt az ovális alakot? Tegyek rá pepita keretet? Vagy legyen simán téglalap alakú? Még nem tudom a választ. A másik probléma, hogy a kép fekete-fehér,

 Itt az ideje, hogy megírjam édesapám quiltjének történetét. Lehet, hogy egyeseket csak a kész darab vagy csak a technikai részletek érdekelnek, de nekem természetesen érzelmileg fontos. Mondhatni, ki kellett varrni magamból. Így aztán azon quiltjeim közé tartozik, amit imádok - függetlenül attól, hogy másnak tetszik-e vagy sem.   A kiindulási pontom egy fénykép volt, amiről semmit sem tudok. Más, fennmaradt fotók alapján valamikor a 30-as években készülhetett, talán a nagyszüleim kertjében. Photoshopos manipulációval ezt a képet leegyszerűsítettem négy szürkeárnyalatra, megcsináltam a 'szabásmintát', és kinagyítottam kb. életnagyságúra. A kész quilt 78 x 187 cm lett/lesz.   Miután ez kész volt, elkezdtem anyagot gyártani. Egy 1952-ben az anyukámnak írott képeslap szövegéből csináltam Thermofax-szitát, és egy nagy darab fehér puplinra nyomtattam. Igyekeztem úgy csinálni "árnyalatokat", hogy hányszor nyomtattam a szöveget egymás fölé vízszintesen és függőlegesen. Lette