2016. november 26., szombat

Tell Vilmos



Az az igazság, hogy hetekig Kohlhaas Mihály történetén agyaltam, avagy a Sütő-féle lócsiszáron, de valahogyan csak nem akart quiltté formálódni. Ekkor jutott eszembe, hogy nagyon kicsit, nagyon távolról, de mégis hasonlít a történetére Tell Vilmosé, vele kapcsolatban meg rögtön volt ötletem.



Wilhelm Tell nagy valószínűséggel nem élt, így a népi hős kategóriába tartozik. A történet szerint 1307. november 18-án az Uri kantonban uralkodó zsarnok Gessler puszta gonoszságból arra kényszerítette az íjász Tell Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője. Tell hiába könyörgött kegyelemért, a zsarnok megparancsolta, hogy célozzon. Az íjász egy nyilat tett az íj idegére, majd egy másikat is a keze ügyébe készített. Tell nyila 100 lépés távolságból hasította ketté az almát. Gessler gratulált a nagyszerű lövéshez és azt kérdezte Telltől, hogy miért készítette elő a második nyílvesszőt is. Tell azt válaszolta, hogy ha az első nyíl a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát Gesslert ölte volna meg. A zsarnok dühében börtönbe vetette az íjászt, ám az a Vierwaldstätti-tavon kitört vihar közben megszökött. Tell bosszút forralva Gessler vára felé indult. Tell Vilmos második nyíllövése szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország függetlenné válásához vezetett.



Ha már Tell Vilmos, szerintem érdekes, hogy miért szerepelnek ő és társai a „magyar” kártyán. A Wikipedia a következőket írja:



A Tell-kártya az 1848-as szabadságharcot megelőző időben jelent meg, amikor Európa-szerte forradalmi mozgalmak érlelődtek. Az alsó és felső lapok alakjait a pesti kártyafestő Schiller 1804-ben írt, Tell Vilmos című drámájából vette, amelyet nálunk már 1827-ben Kolozsvárott színpadon is előadtak. Érthető, hogy Schneider nem a magyar történelemből választott szabadsághősöket kártyája illusztrálására. Az osztrák cenzúra elkoboztatta volna. Schneidert nyilván inspirálta a dráma alapgondolata, a Habsburgok elleni küzdelem, amiben Svájcnak is része volt. A műből nyolc alakot választott ki, hat lap a szabadsághős Tell Vilmost és társait, két lap a zsarnok helytartót, Gesslert és csatlósát ábrázolja.

Nincsenek megjegyzések: