Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2014

Átjárók

Kép
A nagy és intenzív JA-zás közepette várt még rám a feladat, hogy megcsináljam a magam két darabját a MOMÜ Átjárók kollekciójába. Nem mondom, hogy ez zökkenőmentesen ment: fáradt voltam, kishitű, utáltam a feladatot, nem volt ötletem, pláne miután láttam a többiek fantasztikus alkotásait. Az egyik nagyjából biztos volt: egy varrótű. Ehhez teljesen sima szürke anyagon csináltam néhány Shiva-tűt, majd okkert választottam a tűhöz. Ami a legnagyobb mázlim volt, az a tűzőcérna. King Tut pamutcérna, amire az a jellemző, hogy nagyon sűrűn váltakoznak a színek. Ennél meg éppen egy tű hosszúságában váltakozik a szürke és a fekete. Poénként benne hagytam a tűben a biztosítótűket, és így Needles and Pins lett a címe (ami angolul nagyjából Zsibbadást jelent). A másikkal nagy bajban voltam, mígnem megtaláltam ezt a deconstructed screen printing technikával készült anyagot. Szétvagdostam, fogtam hozzá egy másikat, ami csak simán "pacás" volt, és ebből született a Bypass műtét .

Festési eredmények

Kép
Március vége felé - mikor a villányi tanfolyamra készültünk - meg a múlt héten tartottam kisebb festős szeánszokat. Ezek lettek a sikeresebb eredmények. Citromsárga és kobaltkék monotípia Magenta és fekete színátmenetes és másodfestésük.  Fukszia és türkisz "szembeszín". Tálcán aranysárga és középkék, előtte Color Magnettel megbolondítva.   Türkisz és citromsárga kártyával felkenve. A maradék sűrű festékek csak úgy felnyalva.

Müncheni kiruccanás

Kép
Hirtelen felindulásból Münchenben töltöttem a március 15-i hétvégét. Előző héten még Stockholmba akartam volna elmenni, de a repülők indulása miatt ez gyakorlatilag megvalósíthatatlan volt. Csak péntek estére lehet odaérni, és vasárnap hajnalban már kellett volna visszaindulni. Így maradt (?) München, ahol bár többször jártam, sohasem voltam amolyan szájongós-városnézős kiránduláson. Gondoltam, végre elmehetek a Pinakothekokba (már csak a neve miatt is), meg egyáltalán megnézem, hogyan hagyatlik a nyugat. Münchenben nem hanyatlik... Már indulás előtt kiszaszeroltam, hogy a Quilt und Textilkunst bolt galériájában szuper kiállítás van. A ViewSeven csoport igazi nagyágyúkból áll: Claire Benn, Leslie Morgen, Susie Koren, Claire Higgott, Karen Farmer, Claudia Helmer és Daline Kiff-Stott. Bár a kiállított anyag egy részét láttam már Birminghamben, de bőven volt új is. Az abszolút szerelem Claire Higgott Piros címke című sorozata. Nagyon tetszett Karen Farmer munkája is.

A tanfolyamok

Kép
A kiállítás ideje alatt Bea szervezett nekem három tanfolyamot is, ahol valami újjal próbálkoztam. Az elsőn a színekkel próbáltunk játszani, de összességében nem voltam elégedett magammal. Gyenge volt. A másodikban a "Szöveg a quilten" címet adtam, és szerintem egészen érdekes volt. Igazán gyakorlati volt, és a népek eléggé élvezték a különböző anyagok és módszerek felhasználást. Csináltam egy diavetítést is, ahol a különböző típusokat mutattam be. Ízelítőül néhány izgalmas darab.   Angela Moll Sara Impey Cherilyn Martin  A harmadik alkalommal pedig Stephanie Redfern munkásságát szerettem volna bemutatni, pontosabban arra példát, hogyan lehet a papírt és a textilt kombinálni. Minden évben megcsonálom a munkáit Birminghamben.

Én, József Attila itt vagyok!

Kép
Varrás közben volt időm agyalni, hogy akkor mi legyen a képek címe és mi legyen a kiállítás címe. Több esélyes volt, de végül ezt a hetyke, hivalkodó verssort választottam, az egyes munkák címe pedig állapothatározók, pl. Reményvesztetten, Elárvultam, stb. Történt, hogy noha többször voltam a teremben nappali fényben is, és mindig nálam van a fényképező, mégsem fényképeztem le őket. Így aztán néhány esti képet tudok csak feltenni ide. Tehát a 18 gyerek közül néhány. Nem feltétlen a legkedvesebbek, hanem a relatíve legjobb fényképek.

A megnyitó

Kép
Bár tényleg tavaly június óta varrtam, mégis csak a felrakás előtti nap éjfélkor lettem kész, mégpedig úgy, hogy a barátnőim még eljöttek bújtatókat felvarrni. Talán most van értelme a korábbi bejegyzéseimnek, nevezetesen, hogy azért izgultam - de nagyon -, hogy nem lesznek-e a képeim túl egyszerűek, túl semmitmondóak. Amikor felraktuk természetes fénynél, nem mondhatnám, hogy igazán elégedett voltam a látvánnyal. Nem azzal, hogy miként kerültek egymás mellé - bár azzal is volt munka -, hanem valahogyan még mindig túl üresnek láttam a termet. A végén egy képet nem tettünk fel, mert valahogy semelyik mellé sem illett, így a Levegőt! kartotékjai megmaradtak egy következő alkalomra. Kitaláltam, hogy Bea hivatalos megnyitója után felolvasom a Curriculum vitae-t azok számára, akik nem annyira ismerik JA-t meg az életét. Gondoltam, az átlényegüléshez jó lenne egy JA-féle kalap, egy olyan, mint amiben a Dunánál is ül. Körbetelefonáltam az ismerőseimet, sehol se volt kalap, mígnem az utolsó

Csak a rend(szer) kedvéért...

Ha ezentúl rosszkedvem lesz, előveszem a kiállítás vendégkönyvéből kimásolt oldalakat. Most lesz itten egy bejegyzéshullám... Két hónap plusz egy napja írtam utoljára, és bár továbbra is kételyeim vannak a blog hasznosságát illetően, de az elkövetkezendő napokban visszamenőlegesen beszámolok egy-két fontosabb fejleményről.