2013. július 14., vasárnap

Barcelona "utóhatása"

Bár még nem tértem magamhoz az ezüstvölgyes boldogságból, igyekszem folytatni a visszatekintős bejegyzéseket.
Az úgy történt, hogy mindhárom nap végén - miután bőséges kulturális élményben volt részünk - nézelődés-vásárlás programot iktattunk be. Csütörtökön a Ribes & Casals méteráruboltba vittem el a barátnőimet, amit 2007-ben szinte véletlenül fedeztem fel. Kívülről szinte láthatatlan a bolt: két viszonylag keskeny bejárati ajtó, nincs kirakat, viszont belül.... Sem méretre, sem választékra nincs ilyen bolt Magyarországon. Majdnem másfél órát töltöttünk azzal, hogy gondosan végigtapogattuk az összes véget!
Egy átlagos kereskedésben nagyítóval kell keresni a festésre alkalmas fehér pamutokat: itt legalább 10-15 féle volt mindenféle szélességben, szövésben, vastagságban. Az utolsó félórában aztán kiválasztottuk az árban és minőségben a nekünk legmegfelelőbbet. Én három méret pamutszatént tettem magamévá, bár természetesen jóval többet is tudtam volna venni, de a bőröndöm nagyságát nem volt szabad elfelejteni.
Hazajövet azon nyomban beavattam, a héten pedig egyik este meg is festettem mindet, részben fejben levő projektekhez, részben "csak úgy". Íme néhány kép, bár szerintem a festett anyag gyönyörűsését nehéz fotón visszadni.
Kicsit meditárannabb lett, mint akartam, és érdekes módon a másodfestésre csak a türkisz maradt.

Ez már jobb "zöldség".

Egy 140 széles 40 centis csík "égnek".


A parfé teteje: maradék narancssárga.

A parfé közepe:  híg fekete (nem kék).

A parfé alja: tűzoltópiros.

A szürkék fantasztikusak lettek. Ezek viszonylag egynevűek.


Ennek a tetejére tettem egy kis narancsot.

Ide is jutott narancssárga a fekete mellé.

Ők a szürke másodfesések - fantasztikus textúrával.

Kinyitva.

Ő is mesés.

És ők a legvilágosabb szürkék.

3 megjegyzés:

Nóra írta...

Juj de szépek lettek!

Márta néni azéris írta...

Micsoda élvezet ezeket még vasalni is.

36évi írta...

Csorog a nyálam...