2009. március 1., vasárnap

"Bezzeg a Klári a gyűjtőben...."

Minden családban vannak legendás ki(be)szólások. Mindenféle gonosz indulat nélkül nekem is eszembe jutott egy, amikor elolvastam Violini nagyon népszerű fogyókúrás felhívását.
Valamikor 1950-52 között történt az eset Klárival (nekem később csak Klári néni), a mamám egyik jó barátnőjével. Olyan 25-27 éves lehetett, kimondottan szép lány volt a néhány fénykép alapján (sőt nagyon szép öregasszony is lett belőle): magas, szőke, ráadásul mosolygós, jókedvű, életvidám nő volt. Klári súlyproblémákkal küzdött, nem volt kövér (később talán már annak mondanám), csak amolyan telt alkat. Próbált diétázni, de nem sok sikerrel.
Egy reggel bement a munkahelyére és - gondolom - nagyokat kacagva elmesélt az irodában egy anti-szovjet (vagy pro-kapitalista) viccet. Már másnap reggel jött érte az ÁVH. Gyakorlatilag statáriális módszerrel bíróság elé került és kilenc hónap börtönre ítélték, amit a híres Gyűjtőfogházban töltött le. Diétás gondjai egy időre megoldódtak:(
Amikor aztán a következő kb. 40 évben újabb és újabb sikertelen fogyókúrákba kezdett, anyukám csak azt mondta: "Bezzeg a gyűjtőben le tudtál fogyni". Innen módosult a mondás "Bezzeg a Klári a gyűjtőben"-re, ami szabadon felhasználható volt bárkire, aki saját bevallása szerint nem eszik, és mégse tud fogyni.
Amúgy Klári néni nagyon furcsa/szörnyű halált halt. Talán 2000-ben volt egy decemberi pénteken, amikor hirtelen nagy-nagy hó esett le Pesten. Klári nénit az unokahuga vitte autóval a Stefánia úton, a kocsi megcsúszott, és összeszaladt az előtte meg az utána menővel. Személyi sérülés nem történt, de drága Klári néni szívinfarktust kapott a hátsó ülésen ...

12 megjegyzés:

Márta néni írta...

Én is szoktam mondani azoknk, akiket a víz is hizlal, hogy a koncentrációs táborban víz azért volt.
Miért szörnyű ez a halál? Legfeljebb azoknak, akik még ott ültek a kocsiban. 75 évesen kiegyeznék egy ilyennel.

lomaquilt írta...

Valaki azt irta, hogy a fogságban az volt a jó, hogy a céklahéjon és kevés kenyéren a gyomorfekélye teljesen meggyógyult. De azért én nem vállalnám a fogyókúra ilyen formáját és kivánom, hogy senkinek se kelljen!

Kicsoda írta...

Nev nelkul;-)Ismerosom fogyokurazik, kiveszek valamit a hutobol, egy nagy darab szalonnat, meg egy szal kolbaszt latok. Kerdem ez meg hogy van a fogyokuraval? Ja az mangalica, az nem hizlal, SOT! hmm;-) es egyebkent is o pajzsmirigye miatt hizik:-)
Szerintem sem attol fogy valaki, hogy csokieves kozben fogyokuras konyvet olvas :-D

Vacskamati írta...

Ha nem lenne ennyire morbid a sztori, lehet, a fogyis blogon is szállóigévé válna.. Azért aki manapság fogyni szeretne, bizonyára egészségesen szeretne fogyni és többnyire szenvedés nélkül, ez a két kitétel azért a "gyűjtőben" nem valósulhatott meg..

Ildi írta...

Remélem, elhiszitek nekem, hogy senkit sem akarnék börtönbe/KL-be vagy egyéb durva helyekre küldeni fogyni. Annyi viszont biztos, hogy minél kevesebbet kell enni. Szerintem, aki szeret enni, szeret főzni, annak pokol lehet a fogyókúra. Én nem szeretek se főzni, se enni, bármilyen hülyén hangzik is, talán ezért nem vagyok elhízva.

F.Gina írta...

Ne haragudj, de roppant jót nevettem :))

Ildi írta...

Azért írtam, hogy nevessetek...

dixike12 írta...

Nevetnivaló, meg nem is,de az tény, hogy a háború után sok minden baja volt az embereknek, de és ez nagyon igaz, hogy sem cukorbetegsége, sem keringési betegsége, sem túlsúlya nem nagyon volt senkinek. Gyerek voltam még akkor, de emlékszem mit ettünk, és az oviban minden gyerek sovány volt, most bezzeg...Félreértés ne legyen nem az ilyen időket akarom vissza, de ahogy Ildi irta nem kell enni, főleg annyit amennyit mi eszünk /itt magam is beleértem/. Azért jó, hogy van mit enni, de hát ennek ára a túlsúly.

Vacskamati írta...

Nem más jó kedvét akarom elrontani, én mégis összeszorult torokkal olvastam a sztorit. Ezt minden álságos-szenteskedő képmutatás nélkül mondom: az egyik parám az, hogy az emberek egyszerűen vannak akkora állatok, hogy képesek a fejükre hozni újra meg újra ilyen szörnyűségeket. (Nem is kell olyan messzire mennünk, hogy lássuk, egymás gyilkolása, kínzása, üldözése ma is működik, nem csak 50-60 éve..)

Más részről viszont: persze, "könnyű fogyózni", ha egyáltalán nincs "fennforgás" - nincs étel és/vagy nincs étvágy... A fogyókúrákban szegény áldozatok nem a feles kilókkal, hanem az állandó csábítással küszködnek.. :D
(Értsd: a gyűjtőben Klári biztosan a nikotinéhségét is legyűrte volna.. :P)

Ildi írta...

Én sem gondolom, IO, hogy ez nagyon mulatságos történet lenne, pláne számotokra, akik először halljátok. Nekem viszont már megszűnt a drámaisága.

Violini írta...

Rokon néni férje fogságban az örökös répaevéstől gyomorhurutot kapott, amíg élt diétázott. Nem is hízott meg, de az ilyen "fogyók" kiszámíthatatlanok :-(
Meg úgyis az van ami van, ha háború akkor az, ha meg jólét és bőség, akkor az. Okosnak lenni meg nehéz, mert hiába írta pl. Polcz Alaine hogy régen egy gyerek kevés tárgyat birtokolt de annál több mindent csinált és ez egészségesebb volt és ezzel még egyet is értek, de próbálnám én a gyerekeimet tárgyilag minimálprogramon tartani ma...
Épp most adom fel azirányú elveimet,miszerint nem veszek Gerdának (ahogy a nagyoknak sem vettem) semmilyen zenélő szórakoztató eszközt. Ez a gyerek más, odavan és él-hal bármilyen hangot kiadó cucc iránt (szerencsére ebben a halmazban a hegedűm is benne van :-),szóval már böngészem ezügyben a netet.
Kicsit elkanyarodtam,de talán követhető a gondolatmenet...

Ildi írta...

Nagyon is értelek, Vio. Ezért örülök, hogy nincs most kisebb gyerekem:(