2012. április 30., hétfő

Nyári parfé

A negyedik az abszolút kedvenc.

2012. április 23., hétfő

Az év quiltes sikere

Bár nem szeretem az "évszázad esküvője", az "év botránya" és hasonló bulvárcímeket, de tényleg úgy gondolom, hogy velem / a quiljeimmel ennél jobb már nem történik idén.
Attilám elutazott Yorkba, ahol május 4-től szeptemberig lehet megnézni, majd átviszik a kiállítást Ezüstvölgybe!!!
Heidelberg után egy hónappal elküldtem a European Quilt Art VII fordulójára az ugyanolyan technikával készült újabb táncosnőmet, aminek a Vérnász címet adtam. Március végén kaptam a hírt, hogy a kép alapján "kiválasztották", de biztosat csak akkor mondanak, ha élőben is látják. Elküldtem Hollandiába, és ma kaptam a hírt, hogy bekerült az utazó kollekcióba.
Óriási sikernek érzem figyelembe véve a külföldi pályázati tapasztalatlanságomat, a zsűritagokat, a verseny presztizsét, a versenytársakat és amúgy mindent. Szóval most plafonig való felugrálás van.....

2012. április 16., hétfő

Nein aus Heidelberg

Az esélytelenek nyugalmával neveztem be a V. Heidelbergi Textil Triennáléra. Tudtam én, hogy kicsi vagyok ehhez a nagy versenyhez, így hát nem ért meglepetés, amikor ma vastag borítékot találtam a levélszekrényben (visszaküldték a mintadarabkát meg a CD-t).
A csatolt levél szerint 220 pályázat érkezett, ebből 43-at választottak ki. Mondhatnám, hogy az enyém lett a 44. legjobb :), de ez valószínűleg nem igaz.
Az általam már sokszor "megénekelt" etiópiai Dallol vulkán ihlette ezt a munkát, aminek a Só és kén címet adtam.

A technika talán újnak számít, az egész felületet beborítottam gyapjú- és selyemszállal, vízben oldódó fólián keresztül letűztem, majd beletettem a fürdőkádba.

Lehet, hogy azt gondoljátok, csak utólag mondom, de van néhány tanúm, hogy nem akartam elküldeni, mert valahogy az egész nem tetszik annyira. Részleteiben jó, de az egész kicsit káoszos. Igyekeztem megkomponálni a nagy fehérségben lévő zöld-sárga-barna foltokat, de az egész mégsem áll össze.
A másik pályázattal kapcsolattal biztató híreim vannak, de csak akkor mutatom, ha végleges eredmény érkezik. Az viszont nagyon tetszik nekem!

2012. április 14., szombat

Még egy szürkeség

Bár az előző posztban mutatott quiltemet nem fogadta ujjongás, mutatok egy másik szürkét. Ennek az égadta világon semmi mondanivalója nincsen. Egyszerűen imádtam ezt a Thermofaxszal szitázott anyagot, ami kb. 50x150 centis volt.

Nyáron lesz két éve, hogy megfestettem. A quiltet kb. egy éve raktam össze, aztán félretettem, valamikor az ősszel megtűztem, és a héten szegtem körbe.
A címe: A kör négyszögesítése
Mérete: 122x132 cm (mivel az előszobám nem nőtt meg, így a bal oldalon kb. 5 centit hozzá kell képzelni)


2012. április 10., kedd

A magyar ipar jelene

Cím: A magyar ipar jelene
Méret: 80x122 cm
Nem egy vidám darab, de úgy érzem, a cím és a tartalom harmóniában van. Valami fehér-fekete-szürke loftlakásban talán lenne helye.

Itt közelről látszik a laminált ablak, és balra-jobbra a festett eperfaháncs.

Nem tudok szépen hímezni, de ilyen csúnyán igen nehezemre esett.


2012. április 9., hétfő

2012. április 8., vasárnap

Házi katasztrófa

Főztünk húslevest, töltött káposztát, sült karajt, töltött csirkecombot. Minden nagyon íztelen volt. A mamámnak mondtam is, hogy nem eléggé szerelmes.
Most fedeztem fel, hogy péntek reggel finom kristálycukrot öntöttem a sótartó üvegbe.

2012. április 6., péntek

Mik vogymuk?

Bár a posztot "saját élmény" ihlette, biztosan tudom, nem csak rólam/nekem szól.
A véletlen úgy hozta, hogy hétfőn két munkámat kellett külföldre küldenem. Mindkettő kiállításra megy: az egyik Angliába, a másik Hollandiába. A címzett kérte, hogy a feladóvevényre kerüljön rá, hogy "A kiállítás után vissza a feladónak". Azt írtam a dobozra, hogy "textilkép" van benne. Erre a postáskisasszony elkezdett érdeklődni, hogy akkor ez most "műalkotás"-e vagy sem, mert hogy akkor más vámszabályok vonatkoznak rá, hiába EU-tagok a célországok.
Na, erre elgondolkodtam: flancoljak-e, hogy én művész vagyok, és ezek az alkotásaim, és ezzel vállaljam a macerásabb kiküldést, vagy mondjam azt, hogy "Ó nem, csak néhány rongyot varrtam össze!".
Azt biztosan tudom, hogy nem tartom magam művésznek, de tényleg, mi is kerül ki a kezem közül? Például ez a konkrét két darab teljesen egyedi, nehezen ismételhető stb. Ez lenne a művészet? Vagy "csak" kézműves darab?
És egyáltalán, nem mindegy, hogy minek nevezzük? Shakespeare, ugye, azt írta, "A rose is a rose by any other name". De én meg pszichológiából tudom, hogy milyen fontos szerepe van az önmeghatározásnak. Az identitásom szempontjából egyáltalán nem mindegy, minek gondolom/nevezem magam. (Nevessetek ki, de az utóbbi időben nem itthoni "varrószobáról" beszélek, hanem "műteremről".)
Örülnék néhány kommentnek (kiirtottam a szóellenőrzést!), nem az én ügyemmel kapcsolatban, hanem úgy általában. Emlékszem például, hogy Zazalea valamikor feltett egy közvélemény-kutatást a blogjára, azt kérdezve, hogy akkor ő most mi is: művész, iparművész, kézműves..... Nem emlékszem az eredményre.

2012. április 2., hétfő

Zsuzsi ma ötéves:)

De nincs ünnepi hangulatban: ma ugyanúgy végigaludta a nap jó részét, mint máskor.


Ma megjött az ámerikai anyagok fele a modern quilt tanfolyamhoz. Nekem nagyon bejönnek:)