2009. szeptember 25., péntek

Tartó kötőnőknek

Ez lett az "előbb-varrok-aztán-festek-és-zsugorítok" helyzetgyakorlatból. Maga a négyzet ilyetén összevarrása egy újságból jött, de ott kis ajándékzacskó készült belőle. Mivel nálam két réteg filc van, az egész betonbiztosan áll a talpán, és remélem, kötős barátnőmnek is tetszeni fog.


Mivel az eredeti darab téglalap alakú volt, lesz még egy széles szemüveg (vagy egyéb) tartó a leeső 12 cm széles csíkból.

2009. szeptember 21., hétfő

Ez meg az...

Mivel időm nem sok van mostanában, amolyan befejezős-aprókás periódusban vagyok.
1. Persze befestettem az előző posztban mutatott "filces" kollázst, sőt el is kezdtem varrni belőle egy tartót (jobb nevet nem tudok), amit egy nagy kötős barátnőm névnapjára szánok. Majd akkor mutatom, ha kész lesz.
2. Kiválasztottam egy tavalyi darabot a bécsi pályázatra, ami méretben passzol. A házi festésű anyag nem volt gond, hiszen az utóbbi időben szinte minden abból készül.
3. Befejeztem a patagóniai quiltet. Nagyon nem tetszik:( Még várom az ihletet, hátha lehet rajta javítani.
4. Mivel a bécsi munka nem is volt lefotózva, a "műtermemben" új beállítást próbáltam ki létrával és könyvespolccal, hogy végre ne minden darab balról kapja a fényt, hanem szemből.
5. Ha ezt már így kitaláltam, lefotóztam normálisan a Tengeri sünömet. Ezt még májusban befejeztem, de ki kellett bélelni egy vastagabb vászonnal, mert nagyon "plötty" lett. A bélést persze hozzá kellett tűzni, meg kellett rá bújtató is. Ezt csináltam szombat délután.


6. Tegnap este meg anyagokat válogattam a nárciszokhoz.
Hát, ennyi történt az elmúlt héten kreatív ügyben.

2009. szeptember 16., szerda

Gyártók és kereskedők szidása

Az úgy kezdődött, hogy a "keresztjeimből" maradt mindenféle típusú fehér/nyersszínű anyag, plusz Londonban a barcelonai barátomtól (akinek a barátnője divattervező) újabb csodás "hulladékokat" vettem át. Ekkor jutott eszembe, hogy végre ki kéne próbálni C. June Barnes könyvéből valamit.
Ő az, aki először megvarrja az egész munkát (a végső szegés nélkül), aztán befesti Procionnal. Több dologra játszik rá: arra, hogy az eltérő összetételű anyagok más színűre festődnek, és/vagy hogy a tűzés sűrűségével befolyásolja a végeredményt.
Tekintettel a kiindulási pontomra (sok kis darabka) azt akartam kipróbálni, hogy egy filcre rávarrom a különböző anyagokat, lazán megkukacolom, majd befestem, és az öblítésnél forró vizet öntök a kopaszra, ettől a gyapjú összeugrik és olyan jó kis hegyes-völgyes lesz.
Így nézett ki a tűzés után. A nyersszínű filcet (a szokásos filc - azaz nem olcsó - áron) a Rokkában vettem nem oly régen, és igaz ugyan, hogy 30% műszáltartalom volt rajta, gondoltam, azért csak megfelel a célnak.

A dolog már akkor gyanús volt, hogy a festés után a filc még szolíd rózsaszínnek sem volt nevezhető, ellentétben a színén mutatkozó szép bordós-pinkes festéssel. Ezután a színével lefelé beletettem a mosogatóba, és ráöntöttem a vízforralóban forralt és alig kihűtött (mondjuk 90 fokos) vizet. És mi történt? Semmi. Na jó, talán 1%-ot összement. Jó kis műszálas anyagot vettem mondjuk 3 és fél ezerért, de szerencsére csak 1 métert.
Ekkor nem volt más hátra, mint előre. Elővettem egy darab "békebeli" (értsd 80-as években vásárolt) sötétkék filcet, újra megkukacoltam, és leforráztam. Na, ez már működött.
Egyetlen baja lett így a dolognak: a két filcréteg túl merev ahhoz, amire eredetileg szántam, de azért majd megmutatom. Most a Shivás rajzolásom fixálódik rajta.

Heuréka!


Egy kis photoshopos rásegítéssel táncolnak a nárciszaim!!! Nem pont' ezek, mert még egy hónapig titkolódznom kell.
Most már csak meg kell varrni.

2009. szeptember 13., vasárnap

Isa, pur es homu vogymuk

Az idei halottaim (Peter, Gábor, István és Tamás) emlékére, a litvániai Keresztek Hegyétől megihletve, csináltam ezt a quiltet.

A bal felső harmadban a Halotti beszéd facsimiléjét nyomtattam organzára.

(Mentegetőzés: Mivel 90x150 cm-es és pamut flíz van benne, eléggé nehéz, és csak öt gombostű tartja a lepedőn, ezért tűnik hullámosabbnak a közepe a valóságnál.)

2009. szeptember 8., kedd

A 2009-es "Anglia-dózis"

Vagyok annyira anglomán, hogy azt szoktam mondani, a jóllétemhez minden évben szükségem van néhány napnyi Angliára. Persze, nem jön össze mindig, de most három napot Londonban tölthettem, igaz - a hagyományokhoz híven - nagyrészt értekezleten. Mivel azonban a helyszín a Regent's Parkban található Regent's College volt, a szálloda és a helyszín között háromszor sétálhattam oda-vissza.
Angliához és szeptemberhez képest szokatlanul meleg és napos idő volt, ezért csurig volt a park piknikezőkkel. Láttam tucatnyi igen barátságos mókust...


meg ilyen csodás (talán ciprus?) fákat.



Nárciszokat nem :(