2009. április 28., kedd

Dixike kérte - mi teljesítjük





Mint látszik, van nekik gyerekbetegségük: a szélén itt-ott beszakadt, de csak 1-2 milliméterre, így majd körbe kell cikkcakkoznom, hogy ezt eltakarjam.
A módszer nagyon egyszerű. A lézernyomatra (ha fontos az irány, akkor tükörképet kell nyomtatni) 1/8 inch (3 mm) vastagságban szivacsecsettel rákenni az emulziót, ráborítani az anyagra, középről kisimogatni, és 24 órát hagyni állni. Utána szivaccsal megvizezni és kézzel-ujjal lehámozni, lekaparni (ekkor sértettem meg a széleket).
És ugye annyi az előnye, hogy színes anyagra lehet csinálni, egy nagyobb anyagra bárhová tehető a kép, sőt állítólag mosható is.

2009. április 27., hétfő

Az az átkozott szinkronitás...

Mások olyan "rendesek": elkezdenek valamit, csinálják, és kész vannak vele. Na jó, tudom, hogy nem vagyok egyedül a párhuzamos életeimmel. A helyzet az, hogy már megint három darabon dolgozom egyszerre, pontosabban a harmadikon csak fejben.
A készhez legközelebb álló munka igazán érdekes történet. Még tavaly valamikor fogtam egy jó nagy darab egyben festett anyagot, választottam hozzá még néhányat és készítettem egy olyan másfél méteres négyzetet átlós csíkokból. Nem tetszett, félretettem. Tudom, hogy valamit akartam én ráapplikálni, de amikor a múlt heti rendrakásnál előkerült, ha megöltek volna se tudtam volna megmondani, mit. De mivel még most tetszett, szétvagdostam: először egyik irányba négyszer, összevarrtam, aztán a másik irányban ötször, összevarrtam, majd végül négy négyzetbe, és beforgatva összevarrtam. Ezekkel a truvájokkal persze kb. méteresre sikerült zsugorítanom, de nem baj az. És az isteni múzsa is homlokon csókolt: már tudom, hogy spanyol legyező lesz rajta.
A második még a Kultúraquiltek argentín fordulójánál kezdődött. Sandra Meech könyvében olvastam a Picture This! nevű emulzióról, amivel színes anyagokra lehet fényképet átvarázsolni. Novemberben Münchenben vettem is egy elég nagy flakont, ami csak 6,90 euróba került.
Mivel eleinte nagyon Patagóniát akartam megcsinálni, Ushuaia várost és/vagy a Perito Moreno gleccsert, egy pinkes anyagra felvarázsoltam ezt a naplementét. Nagyon a giccs határát súrolja:(

Pénteken aztán még két gleccserképet transzferáltam kék anyagra. A félreértések elkerülése érdekében ezek az eredetik, de majd meglátjátok, milyen jók lettek a transzferek is.
Tegnap összevarrtam a hátteret négy anyagból. Nem nagy szám, bár van benne egy érdekes monoprintelt organza. Gondolom, a képek és a tűzés épp elég dinamizmust adnak majd a kész darabnak, és teljesen eltűnt a giccs jellege.
És a harmadik... Arról nem sokat mesélhetek, mert azzal szeretnék pályázni az országos kiállításra a "ritmus, mozgás" kategóriában. Legyen elég annyi, hogy a "téma" a nagypapám Longines zsebórája.

2009. április 23., csütörtök

Selyem előadás az IBS-ben

Mivel a héten az iskolámban "fun week" van, ennek keretében pedig Szabadegyetem, megkérték a tanárokat, hogy a félórás szünetekben beszéljenek valami olyasmiről, ami nem kapcsolódik a szakterületükhöz.
Én is szabályos kis Powerpointos prezentációt készítettem angolul From Cocoon to Silk (A selyemhernyótól a hernyóselyemig) címmel. A prezentációban fontos szerepet kapott ez a szuper kis ábra, amiben vörös körökkel jeleztem, hol tartunk éppen a folyamatban.

Két Youtube videót is beleillesztettem: ez egy felgyorsított felvétel a bebábozódásról, ez pedig a selyemszál felvetését mutatja.
És vittem egy kis szajrét is is, amit közben is mutogattam, meg a végén meg is lehetett tapogatni. Így nézett ki az asztalom.

2009. április 22., szerda

(Vén) szatyor

A sok szuper foltvarrós nő szuper táskáit mindig csodálattal nézem, de tudom, úgyse hordanám, mert én a bőrtáska pártján állok.
Most azonban mégis elkövettem valamit, mivel tavaly varrtam egy hat részből kifelé szabott szoknyát egy acélkék lenes anyagból. A szabás miatt persze maradt egy csomó nagyobb darab, ezért gondoltam, hogy ebből lehetne táskát csinálni. Először crazyre gondoltam, de elvetettem - leginkább azért, mert én inkább mintás ruhákban járok nyáron, és a mellett nem szeretnék még egy csiricsáré darabot.
A maradékból ki tudtam szabni 7 db 40x8-as csíkot meg egy vállpántnak valót. Kerestem egy hozzáillő virágos anyagot, és így született egy "fregoli-szatyrom". Pont' jó méret arra, hogy iskolába hurcoljam a mappáimat, papírjaimat, könyveimet. Egészen jól fest összefogva az éppen most hordott meggypiros bőrtáskámmal.


2009. április 20., hétfő

Megvan a húszezredik!

A gép szerinti 20.000-dik látogató t-online-os, Pécsett (vagy - gondolom - a környékén) lakik, ma reggel 8 óra 11 perckor érkezett a blogra és 1 perc 33 mp-ig maradt.
Ki ő??? 21-én este 8-ig várom a jelentkezését. Ha nem, akkor megkeresem a következőt.
Ezt küldeném neki sok szeretettel:) Egy kis pamutszatén, len, selyem, géz, viszkózszalag és selyemszál.

A ruhavarrás hetei

Az utóbbi kb. három hétben a gardróbom bővítésével foglalkoztam. Varrtam egy sima egyenes drapp szoknyát, egy fehér-rózsaszín apró kockás blúzt, egy mályva (?) színű tavaszi blézert meg ezt itt alant.
Két-három éve vettem ezt a brokát szövésű anyagot egy amolyan ünneplő kabátkára. Nagyon szép, szolídan csillogó anyag, fogalmam sincs, mi az összetétele, de elég meleg vasalót is elbírt.
Mivel nem volt túl olcsó, csak 1,20-at vettem, tudván, hogy a rövidebb fazon jobban áll nekem. Mindig halogattam a megvarrását, mert nem találtam olyan szabásmintát a Burdában, amihez kevés anyag kell, de van benne valami plusz. Ennél a fazonnál a gallér nagyon eredeti: a felső két részből szabott, amolyan ingszerű, de van hagyományos reverje.
Sötétebb háttér előtt kellett volna fényképeznem:(

2009. április 18., szombat

Hamarosan valaki kap valamit.... Someone will get something soon ...

Ma-holnap-holnapután (tőletek függ!) a blogra megérkezik a húszezredik látogatóm. Mivel a számlálóm segítségével jól beazonosíthatóak (internet-szolgáltató, ország, megye) a vendégek, nem kérem, hogy hagyjatok megjegyzést, viszont a sitemeter szerinti 20 ezredik vendégnek szeretnék egy kis saját festésű "szálkollekciót" küldeni. Ezért - most kivételesen - kétnyelvű lesz a poszt.
Ezúton köszönöm mindenki látogatását, kedves megjegyzéseit, és külön hálám a törzstagoknak!

Today, tomorrow (or anytime soon) I will have the 20,000th visitor to the blog. Since my counter generates fairly exact data about the guests, I don't ask you to leave a comment, but rather I am going to send a little hand-dyed fiber collection to the guest who is the 20,000th according to the Sitemeter.
Let me just thank you all for the visit, and the support that you give me to keep on going, and special thanks go the regulars.

2009. április 17., péntek

Izgalmas szoftver

Tegnap este böngésztem Günther honlapját, és látom a nyitólapon, hogy van egy csomó új terméke meg híre. Ott akadtam erre a dologra, amit valószínűleg nem tudok teljesen világosan elmagyarázni, de azért próbálkozom.
Sok quilter szeret szövegeket / szavakat anyagra nyomtatni: ehhez kínál extra lehetőséget a http://www.wordle.net/ oldal. Begépelsz egy szöveget, majd ráklikkelsz a "Go"-ra, és pikk-pakk megjelenik a szöveg "szétdobva", de vizuális élményt okozva. Ezen aztán lehet állítani a betűk nagyságát és fajtáját (izgalmas típusok vannak) meg a színeket. Sőt van egy "randomize" gomb is, amivel tovább lehet keverni a szavakat, ha az első megoldás nem tetszik. Mivel Java alkalmazás, nem lehet lementeni sem a gépre, sem blogba. Két módon lehet megőrizni: a "print" gombbal kinyomtatható (jó tudni, hogy A4-es méret jön ki), vagy pedig közzé lehet tenni mindenki számára a"save to public gallery" instrukcióval. Csak az alapvető számítógépes szavakat kell tudni hozzá angolul, próbáljátok ki....

2009. április 13., hétfő

Játék vége és új játék

Minden résztvevőnek köszönöm a (M)Ilyen vagyok?! játékban való részvételt. Úgy láttam tegnap este a blogotokon, hogy mindenki nagyon élvezte az elkészítést, és mindenkinek nagyon tetszett, amit kapott. Szóval, mindenki hepi:) - ez volt a célom.
Az új játékban résztvevő leszek. Kate szervezi az Another Little Quilt Swap (a továbbiakban ALQS) játék harmadik fordulóját, amiben július 20-ig kell megcsinálnunk egy kb. 50x50 centis art quiltet. Persze még fogalmam sincs, mit csinálok, de nagy örömmel és lelkesedéssel szállok be.

2009. április 9., csütörtök

(M)Ilyen vagyok?!

Megérkeztem Krisztihez, tehát nyilvánosságra hozhatom életem első (utolsó?) textil önarcképét. Eleinte valami humorosat akartam én is csinálni, de aztán rájöttem, nem vagyok én annyira vicces, bár - érdekes módon - a hallgatóim ezt mondják rólam. Pontosabban talán humoros vagyok, de nem vagyok egy vihogós-nevetős fajta.
Sohasem szerettem, ha portréfotó készül rólam, pláne nem az utóbbi években, így egy-két képem van csak. Egy régebbi (2002?) kedvenchez kellett visszanyúlnom: ezen a Comói-tó partján egy presszóban ülök, természetesen dohányzom, és nagyon vigyorgok. Ebből csináltam egy fekete-fehér képet a kulturaquiltes Obama-portréhoz hasonlóan. (Itt is köszönet Sue-nak a technikai segítségéért.) Ez azért egyszerűbb volt, mivel egyrészt nagyobb (30x40 centis lett), másrészt napszemüvegben vagyok, harmadrészt teljesen napos a kép, tehát nincsenek "foltok" az arcomon.
Az anyagok a "blúzom" kivételével saját festésűek. Lepedőre rakosgattam fel a darabjaimat Mistyfuse-zal, utána egy papír stabilizátorral megcsináltam a tűfestést magamon. A tűzéshez felvettem a napszemüveget (még mindig azt hordom:) és kicsit öregítettem magamon: nagyobbak a szám melletti ráncok, és kicsit lóg az állam. A háttér a kedvenc pinkem lett, amire az új kedvenc selyemszálaimból csináltam virágokat. Utána felapplikáltam magam a pinkre, körbekontúroztam, és megkukacoltam a hátteret.


2009. április 8., szerda

Monoprint

Akinek már úgyis elővan a vasalóval fixálható textilfesték (az üveges), jó szívvel ajánlom a monoprint technikát. Szinte elronthatatlan, gyors, gyerekkel is játszható. Nem a szép, hagyományos minták híveinek való:)
A festéken kívül csak egy üveg vagy plexi lap meg egy szivacs vagy gumihenger kell hozzá - meg persze anyag (beavatott, vasalt).

Ez az én plexim - jó használt:( A képen látható még ez a sárga valami, amit szobafestéshez árulnak. Nem szükséges, bármilyen más "fogas" cuccal pótolható.
A festéket rá kell önteni a plexire/üvegre, valamilyen módon szétteríteni (viszonylag gyorsan, hogy ne száradjon rá sok festék), rátenni az anyagot, majd a hengerrel középről végigsimogatni. Megszárít, bal feléről vasal és kész.
Megmutatom, mim van ezekből. Itt kicsit hígítottam a festéken és flakonból vittem fel "kockásan".
Ez tegnap készült és nagyon sajnálom, hogy elrontottam:( A lila festéket többször meghúztam a sárga eszközzel, majd az ujjammal húztam az S betűket.

Ez ecsettel készült, majd egy másik ecsetből pöttyöztem rá.

Ez is tegnap csináltam: egyszerű ecsethúzogatás.

A lehetőségek szinte végtelenek.

2009. április 6., hétfő

Márványozás 5 - Problémamegoldás

Nagyon sajnálom, Mártanéni, hogy nem sikerült, de a dolog tényleg annyira nem egyszerű, mint amilyennek látszik. Ezt a véleményemet alátámasztja, hogy a könyvemben két (!) oldalon keresztül sorolja a szerző a lehetséges problémákat és azok megoldását. Neki mindenre van legalább két megoldása: túl kevés/ túl sok timsó, túl sűrű/túl híg festék, túl sűrű/túl híg csiriz, túl régi festék, levegőbuborékok a csirizben, túl hideg csiriz, stb.
Szóval, nem szabad előszörre feladni.

2009. április 5., vasárnap

Márványozás 4 - Képek

Mint írtam, 5 éve és 4 éve nyáron merültem bele kicsit a márványozásba. Olyannayire, hogy Judy Simmons könyve alapján egy barátnőm ezermester férje csinált nekem egy tálcát (4 deszka + mezőgazdasági fólia duplán) és három gereblyét.

A sikeresebb darabokat itt-ott felhasználtam, ezek még őrzöm. Mivel külön vannak egy zacskóban, rendszerint elfeledkezem róluk.



2009. április 4., szombat

Márványozás 3 - Na, akkor ugorjunk neki!

Mostanra kész a ragasztó, és az anyagokat is megpácoltad, kivasaltad. Az asztalra pakold ki a hozzávalókat. A listában felsoroltakon túl tegyél még oda egy kancsó vizet és egy tekercs papírtörölközőt. Az asztalt természetesen takard le nylonnal, sőt esetleg a padlót is, és vegyél gumikesztyűt.

Tesztelés
Legelőször ki kell kísérletezned, milyen sűrűségű festék terül szét jól a csirizen. (Mellesleg számomra ez volt a legnagyobb gond.) Egy kis műanyag tálkába tegyél egy ujjnyi magasan csirizt, a szemcseppentővel szívj fel egy kis festéket, és kb. 10 cm magasról cseppents rá egyet. Ha a csepp egyben marad, sőt netán egy az egyben lesüllyed az edény fenekére, akkor hígitani kell. Ha viszont annyira szétszalad, hogy gyakorlatilag nem is látod, milyen színűt cseppentettél, akkor keress egy másik festéket, mert ez túl híg. Miután megtaláltad a megfelelő állagot, a többi festéket is hígitsd fel ugyanolyanra.
Kezdődhet a játék élesben!

1. Festékszórás Önts a tálcába kb. 3-5 cm magasan csirizt, és kezdd el csepegtetni a festékeket. Nem kell mintát kialakítanod (legalábbis kezdőként nem): csak arra ügyelj, hogy vegyesen legyenek a színek. Azt is jó tudnod, hogy az utolsónak felvitt festék lesz a hangsúlyosabb, tehát ha mondjuk kis feketét szeretnél bele, azzal kell kezdened. Lassan dolgozz, hogy lásd, mennyire szalad szét egy-egy pötty. Ahová nem teszel festéket, ott fehér marad az anyag - ez se baj, de nem ez a cél.

2. Gereblyézés Ha már az egész felületet beborítottad, kezdődhet a "gereblyézés". A fésűt és hurkapálcát óvatosan húzd végig a festéken, arra ügyelve, hogy a csirizbe ne érjen bele a szerszám: csak a festéket mozgasd a tetején. Azt javaslom, hogy az első darabnál csak össze-vissza húzogass. Később aztán rendszert vihetsz a dologba. A profi mintákhoz legalább négyszer húzzák át a gereblyét, mert hogy nekik az van. De ekkora darabnál a pálcával is szépen lehet dolgozni.
Próbáld ki a következőt. Felülről indulva húzd végig a pálcát kb. 5 cm távolságban csíkosan. Utána alulról húzz csíkokat szintén 5 cm távot tartva, de a felülről húzottak között félúton. Ezt követően a ritkább fésűvel húzd meg balról jobbra, majd jobbról balra, de megint csak az előző csík között.
Számomra roppant érdekes, hogy szinte az összes csodás minta ebből, plusz még a hullámos húzásból alakul ki - csak a gereblye fokainak távolsága számít!

3. A minta felvitele az anyagra Amikor elégedett vagy a mintával vagy már beleuntál, fogd meg az anyag két rövidebb végét, nagyon óvatosan tedd rá a csirizre az anyag közepét és lassan ereszd le a két oldalát. Ha gyűrűdés alakul ki, ne tedd arrébb, ne simogasd, mert az egész addigi munkád kárba vész! 5-10 másodpercig (!) hagyd rajta, két kézzel emeld le, tedd folyó víz alá (vagy a vödör vízbe) és - láss csodát! - a festék ott marad, csak a csirizt kell lemosnod. Terít, szárít, visszájáról vasal és kész.

Ha nem megy át a minta, annak az az oka, hogy van túl sok vagy túl kevés pác került az anyagra. Ha kevés, akkor nincs, ami megfogná a festéket, ha sok, akkor pedig a sok timsó blokkolja a festéket.

A tálca szélén körben valószínűleg maradt festék - ehhez kell az újságpapír-csík. A csíkot két kézzel, kicsit döntve fogva, itasd le a csirizról a festéket, megint csak arra ügyelve, hogy a festék ne fogja össze a csirizt. Ha ügyesen dolgozol, a csiriz ugyanolyan "tiszta" lesz, mint induláskor.

És akkor innen kezdődik az egész újra: csepegtetés, gereblyézés, rárakás, kiöblítés.... amíg meg nem unod. A csirizt csak akkor kell cserélni, ha néhány kör után már festékes lesz, mert akkor nem tudsz tiszta mintákat elérni.

Holnap még mesélek egy-két trükköt, meg mutatok néhány képet. Addig jó szórakozást!

2009. április 3., péntek

Márványozás 2 - Előkészületek

A márványozáshoz előre kell tervezni. Ha úgy látod, hogy másnap lesz egy szabad délutánod-estéd kipróbálni ezt a játékot, az alábbi két dolgot kell megcsinálnod.
Először készíts egy kb. egy vödörnyi tapétaragasztót. Nagy valószínűséggel a dobozon levőnél több vízre van szükség: amolyan sűrű palacsintatészta állagot célozz meg. Mivel a ragasztót 24 óráig állni kell hagyni, másnap még tudsz rajta hígítani (csomómentesen besűríteni már nehezebb dolog). Ez lesz a "size" (a szótárom szerint csiriz).
Másodszor az anyagból szabj le (ne tépd!) a tálca méreténél 5-5 cm-vel kisebb darabokat, azaz egy 30x40-es tálcához 25x35 centis darabok kellenek. A 10 dkg timsót oldd fel kb. 1 liter forró vízben, majd kihűlés után az anyagokat áztasd meg benne 15-30 percig. Egyszerre ne tegyél bele sokat, hogy egyenletesen érje a "mordant" (a szótáram szerint festőpác). Az idő letelte után csavard ki az anyagot (de ne nagyon), és vagy fektetve vagy a sarkainál felcsipeszelve szárítsd meg. Fontos, hogy ne érjen egymáshoz az anyag két vége. Száradás után vasald ki szép símára és vágd le a szélén esetleg lógó szálakat.
Közben találd ki, hogy hol fogsz márványozni. Bármennyire is csábító most az idő, ne menj a kertbe, mert már egy enyhe szellő is behordja a port meg egyebet a csirizbe. A legkényelmesebb, ha az asztalod a mosogató vagy a mosdó közelében van. Ha ez nem oldható meg, úgy szükséged lesz az asztal mellett egy vödör hideg vízre, amit sűrűn kell tisztára cserélni.
Holnap már el is kezdheted....

2009. április 2., csütörtök

Márványozás 1. - Hozzávalók

Úgy gondolom, a hozzávalók zöme megtalálható egy kreatívkodó ember otthonában - ami meg nem, az olcsón beszerezhető.
Nézzük sorban, hogy mik a minimálisan szükséges kellékek:
  1. Bármilyen alapanyagú, fehér vagy nagyon pasztell árnyalatú textil beavatva. Csak két kikötés van: legyen sűrűn szövött és sima felületű.
  2. Egy négyszögletes, peremes tálca. Minél nagyobb, annál jobb, mert csak akkora anyagot tudsz egyszerre megfesteni, amekkora a tálcád.
  3. Min. 3 darab szemcseppentő vagy szívószál vagy kis fecskendő.
  4. Egy sűrű és ritka fogazatú fésű, amit jól meg lehet fogni a fogak felett.
  5. Egy-két hurkapálca vagy sasliknyárs.
  6. Timsó. Ezt a patikákban kimérve lehet kapni. Elég 10 dekát venni - négy éve kimondottan olcsó volt (100 Ft körül), reméljük, ma is megfizethető.
  7. Metil cellulóz, azaz tapétaragasztó. Fontos, hogy ne legyen "gombaölő" tulajdonsága!
  8. Üveges textilfesték. Bármilyen márkájú (Deka, Marabu, Pelikan, Jacquard, Javana stb.) megfelel. Célszerű legalább három színnel indítani, mert ezekből aztán keverni is lehet újabbakat.
  9. Sok 5-7 cm széles újságpapír csík, ami olyan hosszú, mint a tálca hosszabbik oldala.

Ugye, nem is sok? Folytatás holnap.

2009. április 1., szerda

Átfestettem a lakásom...

Most már teljesen szinkronban van a ruhámmal, ami különben a kép elkészülte óta átfestődött barnásabbra, mert egy-két mediterrán utazás nagyon kifakította.
Anikó kérte, írjak a márványozásról. Összeszedem a négy évvel ezelőtti "tudásomat" meg készítek néhány fotót, és jövök. Addig is itt egy kép meg egy link - Marjorie miatt kezdtem el, de fényévekre az ő színvonala előtt abba is hagytam.