2009. február 28., szombat

Nagyon izgulok:)

Jaj, de nagyon, hogy mi sül ki az "etiópból"! Azért se mutatom meg negyedkészen, már csak azért sem, mert az egész vízben oldódó fóliával van borítva, tehát nem is nagyon látszik semmi.
Viszont megmutatom a hozzáfestett és már kicsit "rogyasztott" tyveket. Ez lesz a felső 10-15 centis sávban, továbbrogyasztva, aztán szétvágva és valahogy elrejtve. Az elrejtésen azt értem, hogy úgy szeretném beledolgozni, hogy ne legyen teljesen egyértelmű az anyag milyensége.
Most megyek vissza tűzni...

2009. február 25., szerda

Tényleg ragad!

Tegnapelőtt mutattam a festett selyemszálamat, és írtam, hogy ez "gummy", azaz magától összeragad.
Tegnap este aztán kipróbáltam egy kis mennyiséggel. Sütőpapírra kell rátenni, megspriccelni egy kis vízzel, rá egy másik sütőpapír, és jöhet a forró vasaló.

Kicsit serceg a papír alatt, de ez a könyvben is benne van. Ahogy leveszed a sütőpapírt, még nedves meg nagyon puha-hajlékony, de miután megszárad, abszolút merev lesz, de mégsem papírszerű.
Az etióp quilt leginkább technikailag jelent kihívást. Most kitaláltam egy munkamenetet, majd meglátjuk, megvalósítható-e és hogy néz ki.

2009. február 24., kedd

Havas festés :(

A végén ma reggel 7-kor osontam le a házunk mögötti udvarra egy vödör hóért. Addigra már ázott egy fél méter duplaszéles anyag, és kikevertem a "vízzöld" festéket (2 tk. türkisz, kicsi citrom és kicsi fekete). Nem akartam "sokszínű" anyagot, mert abból már így is túl sok van. Még egyszer végigolvastam a sillabuszt.
Zsuzsi - minden kutyához hasonlóan - imádja a havat, és noha fél 6-tól már kiörömködte magát a hóban, rögtön elkezdte enni a havat, ahogy elkezdtem rakni az anyagra. Muszáj volt tehát feljebb költöztetni az edényt.
Így nézett ki, miután rátettem a festéket.

A leírás alapján megdöntöttem az edényt, és a lecsorgó festéket elkeztem kikanalazni "másodfestés" céljára. Erre nem gondoltam korábban, így pikk-pakk kellett egy darab anyagot benyomni a mosószódába.
Kb. másfél óra után jutottunk ide. A kép kicsit csal: ennél azért sötétebbnek nézett ki. Öblítés, szárítás, vasalás este. Ez lett a végeredmény:( Ez is rossz kép, hiába próbáltam buherálni: színértékben jó, viszont ennél kékebb.


A meglepetés (?): a baloldali a másodfestés! Az első szép lett: kékes-zöldes, nem pasztell, de határozottan világos. A második anyag egyrészt jóval kisebb is, másrészt sűrűbb szövésű is, talán ezért lett jó néhány árnyalattal sötétebb.
Mindent összevetve, maradok a hó nélküli megoldásnál. Semmi olyat nem tapasztalam, amiért érdemes lenne "havazni". Leszámítva, hogy hajnalban két marokkal pakoltam a havat az udvaron, és azon izgultam, nehogy valaki meglásson.

2009. február 23., hétfő

Mindenféle festések

A véget nem érő történet...
Az úgy kezdődött, hogy múltkorról maradt jó egy-egy deci kék(es) meg sötétbarna Procion, meg kellett némi pirosas fonal a Tengeri izémhez (amit még csak hátulról láttatok), plusz a még csak gondolatban, illetve papíron létező etióphoz "kellett" festett selyemszál.
Ráadásul szombaton Békáson festettek a többiek, én meg csak irigykedhettem. További fontos tényező volt, hogy Zsuzsa meghozta a 10 méter pamutszaténomat, amit szombat este rögvest be is avattam.
Így aztán tegnap este megint kinyílt a festőműhely. Készült kevéske pirosas fonal - semmi említésre méltó. A kékkel megfestettem egy darabot az új szaténból - teljesen céltalanul. Szép mintázata lett. A múltkoriak között volt egy darab barnás, ami nagyon halovány sárga lett (a célhoz képest), ezért most tálcára raktam, és aláöntöttem egy kis sötétebbet.



A selyemszálaimhoz sárgát kevertem, plusz a meglévő sötétbarnából többféle árnyalatot kevertem. Ez kétféle selyem, de mindkettő ún. gummy, azaz a szericin nincs belőle kimosva, ezért - ha minden igaz - két sütőpapír között vasalóval lappá alakítható. Meglátjuk... Még nem száradt meg. Ha nem sikerül, még mindig marad a textilmédium.

Mivel még ezek után is maradt egy kis sárga meg barna, kedvet kaptam egy kis harmonikázáshoz.

Tegnap anyukámtól sikerült behozni némi szöget-csavart, egy rozsdás fűrészlapot meg egy darab láncot. Találtam még egy jó kis vasrácsot is - egy merő rozsda -, de azt majd in situ készítem el, ahhoz túl nagy/nehéz, hogy békávézzak vele. Ja, és a környékemen jövő kedden lesz lomtalanítás - istenbizony beállok kicsit a lomizók közé.

Végezetül, úgy gondoltam, idén már lemaradok a havas festésről. Erre ma reggel vagy 10 centi vastagságra ébredtem. Így sötétedés után irány az udvar ....

2009. február 17., kedd

Megint festettem

Tegnap este "muszáj" volt festenem, bár alig van festeni való anyag.
Hetek óta motosztál bennem ez a táj: Etiópiában a Dallol vulkán "maradványa". A fehér sókristály, a barnás-sárgás részek a kén kicsapódásai. Hihetetlen - bele vagyok szeretve! Ebből kell valamit csinálni, persze nem "realistán", azt nem lehet, vagy legalábbis én nem tudom. Az első kép az igazi kedvencem, bár a második se semmi.



Ezt festettem hozzá. Az arányok persze nem jók, sok a barna-sárga, de az nem volt készen. Festettem gézt is, fonalakat is, meg rátettem a fehér és a rozsda selyemszálat, amivel talán megoldható a történet. Van valami elvi elképzelésem, hogy lehetne ezt a kristályos cuccot megcsinálni, de nem tudom, működik-e.


Kipróbáltam továbbá az import puplinomat. Hát, mit mondjak, isteni! Szép sűrű szövésű, de mégis vékony. Hiányt szenvedtem lilában.

És sikerült ezt a szép meggypirosat kikeverni (fukszia egy csipetnyi türkisszel).

2009. február 15., vasárnap

Beszerzési helyeim

Bruercsinél láttam, hogy felsorolta, mit hol vesz, és arra gondoltam, én is írok egy hasonlót. Előrebocsátanám, hogy ez a hosszú lista nem azt jelenti, hogy kétnaponta jön hozzám a csomagos postás:) Ráadásul azt is sokan tudjátok, hogy másoknak szoktam rendelni külföldről. Van olyan hely a listában, ahol csak kétszer-háromszor "jártam", de jó szívvel tudom ajánlani: mind gyors, megbízható és biztonságos az online vásárlás.


Mit hol vásárolok?

Könyvek: árfolyamtól függően az amerikai vagy a brit Amazontól, illetve néha (anyagok társaságában) az eQuiltertől.


Folyóiratok: bármelyik Inmedióban megveszem a negyedévente megjelenő Burda Quilten und Applizieren újságot. A Quilting Arts-ot eddig kéthavonta az eQuilter küldte nekem, de nem oly régen elő lehet fizetni az online változatára a http://www.quiltingarts.com/ oldalon. A hat szám ára 26,85 dollár. Egy számomra korábban ismeretlen Nxtbook szoftverben olvasható, amivel rá lehet zoomolni a képekre, sőt az URL-címek is működnek. Persze ki is lehet nyomtatni a reklámok nélkül. Előfizetek még a Fibre&Stitch nevű csak online folyóiratra, ami nem quiltes, inkább amolyan vegyes felvágott, de sok ötletet ad. Négy szám ára 29,95 dollár, pdf file-ban érkezik, és ugyancsak kinyomtatható.

Anyagok: bár két-három éve (amióta festek) már alig veszek anyagot, de a készletem 95%-a az eQuiltertől jött. Festenivaló textilt a Margit krt-i Rőftexben vagy a Petneházy utcai Rokkában veszek, illetve a különlegesebbekből (szatén, géz méterben, pamutbársony, selymek) egy kevéskét rendeltem Günthertől .

Hátlap: a kezdet kezdetétől az IKEA-ban kapható Bomull nevű molinószerű anyagot használom. Jó sűrű a szövése, és mosás után is van tartása.

Flíz: B&Zs-nél vagy a Meseboltban kapható jobb minőségű és különböző vastagságú.

Stabilizátorok: kétoldalas ragasztósat és vízben oldódót a Meseboltban vagy a Burda boltban, kitéphetőt a Burdából, normál ragasztóst akárhol.

Cérnák: varrócérnát (elsősorban Coronát és Tridentet) akárhol, tűzőcérnát és színtelen cérnát(rendszerint Madeirát vagy Mettlert) a Varrógépcentrumban.

Rövidáru: a Sugárban a földszinten lévő nem-tudom-hogy-hívják röltexben.

Festékek: Prociont - természetesen - Günthertől, üveges textilfestéket a Hobbyművészben (Deka), a Pannoncolorban (Marabu) vagy a Kreatippben (egyedül itt kapható a kedvenc Jacquard Lumiere-em) veszek. Akrilfestékből rendszerint a legolcsóbbat választom, de ha mégis jó minőség kell, akkor a Pannoncolor tubusos kiszerelését használom.

Gyapjú- és selyemszál: nem sokat használok (többet szeretnék, de nincs rá időm), de a készletem Angliából jött, mert olcsóbban jövök ki, mintha itthon venném:) Kétszer rendeltem a Wingham Wool Work-től : nagyon megvagyok elégedve az áraival, a minőségével és a kiszolgálásával.

Kreatív cuccok: Kreatipp - domborítópor, aranypaszta, Winkler (ez magyar!)- tyvek (alias "sárkányfólia"), fonalak, és sok egyéb apróság, Günther - Shiva, Xpandaprint, Rainbow Silks vagy Quilt- und Textilkunst (árfolyamtól függően, az utóbbi időben nagyon gyenge a font az euróhoz képest, így az angol bolttal jobban jövök ki) - Lutradur, tyvek papír, Angelina, transzferfólia, stb.

Átfestések

Úgy gondolom, hogy Maggie Grayhez hasonlóan a lényegi kérdésekre inkább a postban válaszolok - talán több emberhez eljut.
Dixike, úgy látszik, félreérthetően fogalmaztam, nem az egészet kellett volna fehéren hagynom. Amikor elvittem a MOMÜ-be, az alsó három cikkely volt még festetlen, a felette levőben pedig csak a bronzok voltak készen és valahol még kimaradt egy darabka. Eszter ötlete az volt, hogy lefelé haladva egyre kevésbé legyen festve. A gondolat tetszett, csak szerintem akkor feljebb is kellett volna hagynom fehéret.
Kriszti, igen, ezt a bal feléről kéne vasalóval fixálni a moshatósághoz. Ez biztos nem lesz mosva, de azért a színéről egy kicsit megvasaltam.
Kicsoda, a MOMÜ Modern Műhely, afféle modern quiltes szabadkőműves páholy:) Két éve (?) volt itt Pesten Linda Colsh tanítani, és az akkori résztvevők úgy gondolták, együtt kéne maradni. Kéthavonta van találkozó, ami inkább eszme- és ötletcsere, tanácsadás, stb., semmint tanfolyam, bár mindig van valami központi téma.
Játszóházat jó lenne csinálni, de az az igazság, hogy akkor munka volt nekem összeszedni a hozzávalókat itthonról több helyről meg külföldről, hogy így még egyszer nem csinálom.

Próbáltam még egy képet csinálni a sárgába oltott liláról, de úgy látszik a szatén miatt nem sikerül. A padlón is megpróbáltam, de az se lett jobb.

És itt van a sárga-barna eredetiben. Az volt vele a bajom, hogy sok maradt benne a fehér.

Ezért nyomtam bele kékbe. Így már azért jobban használható lesz. Egyben biztosan nem, de tájképekhez jól jöhet.



2009. február 14., szombat

Kilövellés - A festett quilt

Ennek a quiltnek nagyon hosszú története van.
Az alapötlet - trapuntó, utólagos festés - már vagy másfél éves, és meg is csináltam. Olyan randa lett, hogy mélyen el van dugva az ágy alá. Drappos háttér anyagot akartam festeni, de túl rózsaszín lett, keskenyek lettek a cikkelyek, ezért nem tudtam normális mintákat tűzni-festeni.
De nem adtam fel.
Amikor tavaly októberben (véletlenül) megszületett ez az okkeres-sárgás anyag, rögtön tudtam, újra megpróbálom. Először arra gondoltam, hogy az erőteljesebb kontraszt miatt az egyik végén nekimegyek egy kis domestosszal, de aztán lebeszéltem magam. Nem annyira rossz ez.
Először rátettem egy darab fehér vászonra, és színtelen cérnával körbevarrtam a cikkelyeket. Utána a cikkelyek alá az árokban tűzve egy vastag flízt tettem, majd kivágtam a felesleget.


Ceruzával előrajzoltam a mintát: nem azért, hogy szabályos legyen, hanem hogy majd festésre alkalmas kis területek jöjjenek létre. Fehér cérnával letűztem a trapuntót, utána vékony flízzel hátlapoztam és színtelen cérnával megtűztem a sárga területeket.


Utána elkeztem festeni Jacquard Lumiere textilfestékkel, amiben csillámpala van, ettől ilyen csodás a fénye. Mivel elég sűrű a festék, nem kellett nagyobb festési tudás a megoldáshoz: egy 4-es laposecsettel meg egy nagyon vékony és kemény kerekkel pingálgattam több estén keresztül.



Két dolgot szeretnék még róla elmondani. Amikor két hete a MOMÜ-ben voltam, elvittem félkészen, amikor a festésnek csak kb. 3/4-e volt kész. Azt mondták a hozzáértők, ne fessem tovább, hagyjam meg fehéren, mondván így izgalmasabb. Sokat gondolkodtam ezen, lehet, hogy igazuk is van, de akkor minden cikkelyben kellett volna fehér területeket hagynom. (Majd a harmadik variáció olyan lesz) Másrészt ők javasolták, hogy vízszintes legyen - én eredetileg a jobb oldalt tettem volna alulra. Ebben hallgattam rájuk, így valóban szokatlanabb.

2009. február 13., péntek

Hátulról

Szokás szerint szinkronban dolgozom. Egyrészt - ha minden igaz - ma kész leszek a festett quiltemmel, mert csak kevéske finomítás van hátra.
Másrészt volt ez a szép színátmenetes anyagom: két befőttes üvegben volt a narancs és a fukszia és a közepét ide-odamozgattam. Már elég régen megvan, de nem találtam a helyét. Aztán egyszer csak megláttam egy tengeri sünt - persze fényképen. Nem lesz "igazi", mert ahhoz négyzetalakúnak kéne lennie a színesnek, ezért aztán Tengeri izé a munkacíme. Egyelőre csak hátulról mutatom...

2009. február 10., kedd

Kultúra ????

Bár én nem az ún. "objektív" kultúrát tanítom, de tegnap - első nap a második félévben - amikor az egyik csoportban levő két ukrán lány közül az egyik Irina volt, a másik meg Olga, kicsúszott a számon, hogy "Hol van Mása?" Néztek rám... "Három nővér". Néztek rám... A létező legoroszosabb akcentusommal "Csehov". Tudom, nem ukrán volt, de mégis, ott lakott a szomszédban. Semmi. Feladtam.

2009. február 5., csütörtök

Rubinpiros argentín tangó

Még kb. négy óráig nem lőhetem le a poént, de itt szeretnék elmesélni egy háttér-történetet.
Írtam már a kultúraquiltes oldalon, hogy hosszú vívódások után maradt a tangó: marhák rövid úton ugrottak, Patagóniából pedig más lesz. Lett inspirációs kép is, de nekem a tangó Cseh Tamás (is). Ő az én régi nagy-nagy szerelmem, talán az egyetlen olyan előadó, akit még ma is 30 év után is imádok, és nagyon drukkoluk neki, hogy ő legyen a győztes a rákkal szemben.
Én három tangóját ismerem (persze szeretem), és azt találtam ki, hogy az argentínba finoman-burkoltan beleviszem az egyiket, a Rubinpirost. Sajnos nincs meg a Youtube-on (csak egy másikat találtam), viszont a szövegét idemásolom - bár - érzem - ez alapján nem lehet beleszeretni. A szöveg természetesen Bereményi.

Homály, hasztalanul kutatsz, fedi el az utat, melyen járunk,
Homály, s csöppnyi keserű íz:
Ez az élet, talán ez az élet nekünk.

Egy éj - s itt a régi varázs,
újra égő parázs van a szívem helyén.
Tudom, úgyis hiába futsz, utolérlek
S kigyúl egy fény valahol

A csók ez az édes gyümölcs, ami újra itt ég a számon.
A csók jajj ez a végzet
A csók ez a végzet
halál.

Tánc a hajad lobog engem reggelre vár a halál
talán -talán- hajad rubinpiros
lábad rubinpiros,
karod rubinpiros,
melled rubinpiros,
szemed rubinpiros,
vállad rubinpiros,
füled rubinpiros,
gyönyörű.
Ma még újra rámtalálsz.

Tánc, mely a halálba visz, ki az ki hisz a szerelemben?
E tánc, legyen újra ma sikk, vigyük újra ma sik-sikerre!
E tánc legyen végzet, halál.

Azt találtam ki, hogy pirosra festett Lutradurra kinyomtatom, majd hőlégfúvóval kicsipkézem, hogy ne direkt CsT-quilt legyen belőle, másrészt meg, hogy kilátsszon mögüle a MŰ. Az elképzelés - szerintem - nem volt rossz, de aztán mégse ez lett. Nem tudtam annyira kiégetni, hogy igazán mögé lehessen látni, másrészt mivel a nyomtatómba csak A4-es méret fér, a hőlégfúvó hatására az egész összement, így amolyan kinőtt gyerekruhának nézett ki rajta.

Tanulság: Lutradurt szépen lehet festeni (eddig is tudtuk) és tökéletesen lehet rá nyomtatni (égetés előtt elfelejtettem lefotózni).

A végkifejlet éjfél után a Kultúraquiltek között.

2009. február 4., szerda

Quilt Art 22 - Kecskemét

Ma Évi36 fantasztikus sofőrködése mellett Kecskeméten voltam a Quilt Art 22 kiállításán. Nem sok munka van, viszont kettő-három kivételével mind nagyon tetszett. Csodálatos a Cifrapalota, isteni bordó a fal, és szép, tágasan vannak kifüggesztve a munkák.
Teljesen önkényesen (úgy értem, sok kedvencem van) Sandra Meech Pathways (Utak/választások) című munkáját választottam ide. A katalógus szerint 80x200 cm, négy darabból áll, ezért nem lehet az én gépemmel érdemben egyben befogni, és akkor el is vesznének a részletek. A téma a kanadai erdők pusztulása.
A fekete-fehér részek az általam korábban említett Picture This! emulzió segítségével lézernyomatról készültek (közelről látszik is, hogy darabokból van), míg a színesek műszálas anyagra transzfer festékkel vannak nyomva (ezt meg Káposztásmegyeren mutattam a játszóházban), és utána kétféle vastagságú filccel vannak vonalkázva.






Nem tudom, mennyire jön át így darabokban, de szuperül néz ki.




2009. február 3., kedd

Egy kis festegetés

Vasárnap muszáj volt egy kicsit festegetni, mert Szi-zsu talált egy nagykert, ahol állítólag pamutszatént árulnak, és a bevásárlás előtt ki kellett próbálni, hogy az égéspróbán kívül a "festéspróbát" is állja.



Az önarcképemhez festettem ezt a színátmenetest, másodfestéssel Warm Black színnel. A másodfestéses anyag más minőségű vászon volt - talán ezért van, hogy sokkal kékesebb szürke lett. Meglátjuk, felhasználható-e együtt. Mindesetre a pamutszatén tényleg pamut.


Ez egy átfestés és sajnos nagyon rossz lett az esti vakus kép. Eredetileg sokszínű sárga volt, és lilával tálcán nyomtam meg. Tényleg szép lett, bár nem úgy néz ki. Majd megpróbálom napközben lefotózni, bár nem úgy néz ki, mintha sütne a nap:(

Végül volt ez a csúnyácska tekert festésem, aminek kékkel mentem neki. A végeredményt - az előző fényképezési kudarcból okulva - nem fotóztam le, majd délután vagy máskor.
Nagyon szerettem volna még kipróbálni a havas festést, de itt Pesten eddig max. 2-3 centi esett azóta, mióta olvastam róla. A dunántúliak (ott még van hó?) számára itt a link.
Képes, tehát az angolul nem tudók is megérthetik. Mosószódában áztatott anyag lavórba, rá sok-sok hó, rá a festék. Nem tudom, milyen vegyi folyamatok játszódnak, de nagyon tetszik a végeredmény.